Vaesit

Vaesit
Általános adatok
Kémiai név	nikkel(II)-szulfid
Képlet	NiS2
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szulfid- és rokon ásványok
Alosztály	Ötvözetek
Csoport	Piritcsoport
Azonosítás
Megjelenés	fejlett kristályok vagy szemcsésen tömeges
Szín	fémszürke, fekete
Porszín	szürke
Fény	fémfényű
Átlátszóság	opak
Keménység	4,5-5,0
Hasadás	jó
Törés	kagylós
Sűrűség	4,45 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaesit témájú médiaállományokat.

A vaesit a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Kémiailag nikkel(II)-szulfid, köbös rendszerben kristályosodik fejlett köbös kristályokban vagy szemcsés tömegekben fordul elő. Johannes Vaes belga geológusról nevezték el aki a Kongói Köztársaság akkori Katanga tartományában lévő ércbányákban különítette el. Nagy hasonlósága miatt a piritel téveszthető, de annál sötétebb és összetételében a vasat nikkel helyettesíti. Fontos nikkelérc.

Kémiai összetétele:

• Nikkel (Ni) = 47,8%
• Kén (S) = 52,2%

Keletkezése

Más ércásványokkal együtt hidrotermásan keletkezik, teléres kifejlődésű telepekben.

Hasonló ásványok: pirit, szfalerit, kalkopirit.

Előfordulásai

Németország területén Freiberg és Aachen közelében. Olaszország Toscana tartományában. Jelentős előfordulások vannak Marokkóban a Bon Azzer bányaterületen. Telléres kifejlődései jellemzőek a Kongói Köztársaság Shaba bányavidékén. Az Egyesült Államok Missuri szövetségi államában ismertek előfordulásai.

Kísérő ásványok: pirit, kalkopirit, szfalerit, galenit, kvarc és kalcit.

Ásványtani jelentősége van a Mecsek hegység déli előterében található szulfidásványok övében. Bakonya térségében a pirites megjelenés nikkel tartalmú, többször észlelhető a pirit helyett a fémek közül csak nikkelt tartalmazó vaesit. Kővágószőlős határában az ércesedést tartalmazó homokkő szulfidásványokban is gazdag, melyek között elkülönítettek vaesit kristályokat is.

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
• http://webmineral.com