Vöcsökfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gyűrűscsőrű vöcsök(Podilymbus podiceps)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
 Vöröspofájú vöcsök (Tachybaptus novaehollandiae)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vöcsökfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vöcsökfélék témájú médiaállományokat és Vöcsökfélék témájú kategóriát. |
A vöcsökfélék (Podicipedidae) a madarak osztályának vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjének egyetlen családja.
6 nem és 22 faj tartozik a családba.
A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint a gólyaalakúakhoz tartozik.
Előfordulásuk
[szerkesztés]A vöcsökfélék szinte minden kontinensen megtalálhatóak, kivéve az Antarktiszt.
Különösen kedvelik a sekély, homokos aljú tavakat, ahol nincs áramlás. Kevésbé gyakran lehet látni lassú folyású folyóknál is. A szaporodási időszakban egyes fajok láthatók a tengeren is. Több faj is kimerészkedik a tengerre, de nem mennek távol a parttól.
Megjelenésük
[szerkesztés]Legjobban a búvárfélékre hasonlítanak. Lábuk hátul ízesül, így törzsüket nagyjából függőlegesen tartják.
Életmódjuk
[szerkesztés]Úszó és bukó madarak. Nappali madarak, de néha éjjel is aktívak. A legtöbb faj magányosan vagy párban él. Télen általában kisebb csapatokban vannak. Vízi rovarokkal és halakkal táplálkoznak. A búvárkodás során néha a madarak egész teste a víz alá kerül; ugrásukkal minél meredekebb szögben buknak a víz alá, annál mélyebbre jutnak. A nagyobb fajok általában 10–40 másodpercig maradnak víz alatt, de képesek 1-2 percig is, legfeljebb 3 percig. A kisebb fajok kevesebb ideig maradnak a víz alatt. A mélység általában 1–4 méter.
 |
Szaporodásuk
[szerkesztés]A szaporodási időszakukban monogám párokat alkotnak. A Podisceps nembe tartozó legtöbb faj általában násztánccal hódítja el párját. A fészekrakás a szárazföldön történik, de a vízparton. A fészket mindkét szülő készíti vízinövényekből, ágakból és levelekből. A fészkek átmérője 30–50 centiméter, nagyon ritka esetben akár egy méter is, de ez függ a körülményektől és az építőanyag mennyiségétől. A fészekaljuk általában 2–7 tojásból áll. Egy évben maximum három fészekalj van, de általában egy vagy kettő. A tojásokon mindegyik szülő kotlik, a kotlás időtartama általában 20–30 nap. A fiatalokra jellemző a csíkos mintázatú tollazat. Mikor hideg a víz, a szülők általában a hátukon szállítják a fiókáikat.
A vöcsökfélék és az ember
[szerkesztés]Mivel a tolluk a 19. században igen népszerű lett, elkezdték vadászni őket, így számuk csökkent. Ám a 20. században a védelmükre keltek, és a számuk ismét megnövekedett. Napjainkban a madarakat veszélyezteti a vizek szennyezése és a hajók.
Az emberi tevékenység más módon is veszélyezteti a madarakat: a mesterséges világítás miatt szilárd felületeket nézhetnek vízfelszínnek, és ily módon bukórepülés közben összetörik magukat.[1]
Rendszerezés
[szerkesztés]A vöcsökalakúak rendjébe egyedül a vöcsökfélék családja tartozik, amely az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában:
- Rollandia (Bonaparte, 1856) – 2 faj
- Rolland-vöcsök (Rollandia rolland)
- Titicaca-vöcsök (Rollandia microptera)
- Tachybaptus (Reichenbach, 1853) – 6 faj
- Alaotra-vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) – kihalt
- kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)
- Tachybaptus tricolor
- vöröspofájú vöcsök (Tachybaptus novaehollandiae)
- madagaszkári vöcsök (Tachybaptus pelzelnii)
- törpevöcsök (Tachybaptus dominicus)
- Podilymbus (Lesson, 1831) – 2 faj
- óriásvöcsök (Podilymbus gigas) – kihalt
- gyűrűscsőrű vöcsök vagy szalagos vöcsök (Podilymbus podiceps)
- Poliocephalus (Selby, 1840) – 2 faj
- deresfejű vöcsök (Poliocephalus poliocephalus)
- maori vöcsök (Poliocephalus rufopectus)
- Podiceps (Latham, 1787) – 9 faj
- vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena)
- búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
- füles vöcsök (Podiceps auritus)
- feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)
- andoki vöcsök vagy kolumbiai vöcsök (Podiceps andinus) – kihalt
- nagy vöcsök (Podiceps major)
- ezüstvöcsök (Podiceps occipitalis)
- Junin-vöcsök (Podiceps taczanowskii)
- csuklyás vöcsök vagy dolmányos vöcsök (Podiceps gallardoi)
- Aechmophorus (Coues, 1862) – 2 faj
- nyugati vöcsök (Aechmophorus occidentalis)
- fehérarcú vöcsök (Aechmophorus clarkii)
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lappentaucher című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A Biolib rendszerbesorolása szerint önálló rendbe tartoznak
- ITIS rendszerbesorolása szerinti a gólyaalakúakhoz tartoznak
- Kihalt madárfajok
