Vészi János (újságíró)

Vészi János
Született	1927. május 30. Budapest
Elhunyt	2003. március 16. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Nagy Erzsébet (h. 1982–2003)
Szülei	Kengyel Sára Vészi Gyula
Foglalkozása	újságíró író
Kitüntetései	A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997) Aranytoll (2001)
Sablon • Wikidata • Segítség

Vészi János
Nem található szabad kép.(?)
	Vészi János (1927–2003) művelődéstörténész, az általános művelődési központok működését leíró teoretikus. Közművelődési Arcképcsarnok.
	Nagy Imre családja - középen veje, Vészi János és lánya, Nagy Erzsébet - a volt miniszterelnök Hősök terén felállított ravatalánál. Budapest, 1989. június 16. Készítette Tóth István Csaba. Tulajdonos: MTI Zrt. fotószerkesztőség.
	Budapest. Rákóczi út 17. Balra Vészi János, jobbra Obersovszky Gyula újságírók. 1990. Donor: Erdei Katalin.
	Vészi János. A Nagy Imre emlékház igazgatói voltak.

1962-1973 között az Óbudai Árpád Gimnáziumban először csak technika órákat tartott, majd történelmet tanított.

Vészi János (Budapest, 1927. május 30. – Budapest, 2003. március 16.) újságíró, író, művelődéskutató, tanár.

Életútja, munkássága

A Magyar Acélárugyár munkása volt, majd munkaszolgálatos. 1944-ben deportálták. 1945 és 1946 között az MKP tagja, rendőrtiszt. 1946-ban kizárták a pártból. 1950 és 1953 között a Népművelési Híradó, majd 1954-ig a Népművelés főszerkesztője. 1954-ben kizárták az MDP-ból. 1956-ban az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Bizottságának tagja. 1956 októberében Obersovszky Gyulával az Igazság című lapot szerkesztette. 1957-ben kizárták a Magyar Újságírók Szövetségéből, fizikai munkás lett. Később is tudatosan vállalta 1956 eszméit, az önigazgató és művelt társadalom eszméjére alapozta az alfák, a helyi társadalom művelődési folyamatainak integrált egységét helyreállító társadalmi-intézményi utópia, az ÁMK koncepcióját. Ezt a célt szolgálta „száműzött” könyvtárosként, középiskolai tanárként 1962 és 1973 között az Óbudai Árpád Gimnáziumban, ahol 1962-től először csak technika órákat, majd történelmet tanított. 1973-tól a Népművelési Intézet Művelődési Otthon Osztályának, majd az 1976-tól 1979-ig az Oktatási Osztályának vezetője volt. Az elsőnek említett osztályon igényesen és részletesen kidolgozta – Kovács Sándorral és Varga Tamással közösen – „A művelődési otthoni tevékenység távlati koncepcióját” az 1976 és 1990 közötti időszakra, azaz 15 évre előre. Fő vonalakban ebben a tervben foglaltak megvalósítására alakult meg az akkori három intézménytípus minden földrajzi területet reprezentáló kísérleti csapata, mintegy 25-30 „kiemelt” művelődési központ, ugyanennyi művelődési ház és ugyanennyi klubkönyvtár vezetőjéből. Ezt követően az Országos Pedagógiai Intézet középvezetője volt. 1990 és 1995 között a fővárosi III. kerületi Polgármesteri Hivatal ügyosztályvezetője.

1989-ben rehabilitálta csak hivatalosan a magyar újságírás. Aranytoll díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja. Élete legfontosabb tisztsége 1989-től a Nagy Imre Társaság ügyvezető elnöki posztja volt, továbbá a Nagy Imre emlékház igazgatója is volt. 1991-től az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézetének az igazgatója. 1995 óta az ELTE Szociológiai Intézetben egyetemi tanár. A Magyar Újságírók Szövetsége Etikai Bizottságának elnöke.

Legfontosabb publikációi

• Alfa születik. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980
• Gyengeség: (regény) Budapest, Párizs. Irodalmi Újság. Könyv. Petőfi Irodalmi Múzeum. 1990
• Nagy Imre: Viharos emberöltő. Szerkesztette: Vészi János. Szántó László utószavával és a jegyzeteivel. Nagy Imre Alapítvány. Budapest, 2002

Díjai, elismerései

• Kultúráért-díj (1990)
• Karádi Károly-díj (1995)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997), polgári tagozat
• Aranytoll (2001)

Források

• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667.
• Hermann Péter. (főszerkesztő): Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998, Budapest, Biográf, 1997. 1114.

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db
• Csoma Gyula. Vészi János. In.: Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. Debrecen, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, 2011. 364-366.Csoma Gyula. Vészi János.
• Vészi János (1927 – 2003) – Arcképcsarnok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. december 17.)
• Földiák András. Mérleghiány. In memoriam Vészi János
• Trencsényi László: Vészi János álmai (magyar nyelven). Taní-tani Online. (Hozzáférés: 2024. december 17.)
• Búcsú Vészi Jánostól | Pedagógiai Folyóiratok. folyoiratok.oh.gov.hu. (Hozzáférés: 2024. december 17.)
• János Vészi | Additional Crew (amerikai angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2024. december 17.)
• Népszabadság, 2003. március (61. évfolyam, 51-75. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. december 17.)
• Vészi János. In.: Lévay Zsolt. 100 év-100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány. Budapest, 2002. 252-253 Lévay Zsolt. 100 év-100 kép az Árpád Gimnázium történetéből
• Vészi János. In.: Sipos Béla. Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK. 2023. 422- 423.
• Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK (magyar nyelven). Sipos Béla. (Hozzáférés: 2023. április 13.)