Vértes György (író)
| Vértes György | |
| Született | 1902. december 21.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1976. február 9. (73 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Neuwirth Anna |
| Szülei | Vértes Emil Goldberger Irma |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | könyvtárigazgató (1952–1971, Országgyűlési Könyvtár) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vértes György (Budapest, 1902. december 21. – Budapest, 1976. február 9.)[3] író, szerkesztő, könyvtáros.
Élete
[szerkesztés]Vértes (Wassermann) Emil női divatáru kereskedő és Goldberger Irma (1882–1963) fia.[4] A Tanácsköztársaság idején a Szocialista Középiskolás Diákok Országos Szövetsége direktóriumának tagja volt. Bécsben és Prágában folytatott vegyészmérnöki tanulmányokat. Hazatérése után három évig munkanélküli volt, majd a Magyar–Jugoszláv Gazdasági Kamaránál helyezkedett el. 1929-től lett az illegális kommunista párt (KMP) tagja. Egyik alapítója volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának.
1936 januárjától 1937. novemberi letartóztatásáig szerkesztette a Gondolat című folyóiratot, a KMP legális kiadványát.
Hároméves fegyházbüntetésének letöltése után újra bekapcsolódott az illegális munkába. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban.
A felszabadulás után a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) sajtóosztályát vezette és a Szakszervezeti Közlönyt szerkesztette. 1946 és 1950 között a Fórum című irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat szerkesztője Lukács György mellett. 1949-től töltötte be az Országos Könyvhivatal elnöki posztját. 1952-től 1971-ig, nyugállományba vonulásáig az Országgyűlési Könyvtár igazgatója volt.
Írásai különböző folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. Irodalomtörténeti és párttörténeti szempontból egyaránt fontos, de sokat vitatott műve a József Attila és az illegális kommunista párt 1964-ben jelent meg.
Házastársa Neuwirth Gusztáv és Schiller Kornélia lánya, Anna volt, akivel 1931. november 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[5]
Művei
[szerkesztés]- Szerk.: A Magyar Tanácsköztársaság Kiadványai (bibliográfia), Budapest, 1958
- Goldmann György, MTA Irodalomtörténeti Intézet, Budapest, 1959, 158 oldal
- József Attila és az illegális kommunista párt, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1964, 175 oldal
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1948)
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948)
- Munka Érdemrend (1955, 1958)
- A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1962)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vértes György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16708.htm
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=85&layout=s
- ↑ „Meghalt Vértes György”, Magyar Nemzet, 1976. február 12., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szombathelyi polgári házassági akv. 19/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1885/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965. 522. o.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Csák Gyula: Vértes György (Könyvtáros, 1976. 4. sz.)
- Molnár Géza: Gyuri bácsi (Élet és Irodalom, 1976. 7. sz.)
- Major Máté: Férfikor Budapesten (emlékezések, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978
Az Országgyűlési Könyvtár (fő)könyvtárnokai, igazgatói és osztályvezetői[1] | ||
|---|---|---|
|  | |
| ||