Trócsányi György
| Trócsányi György | |
| Született | 1896. március 29.[1] Sárospatak |
| Elhunyt | 1973. július 5. (77 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (DD-432. fülke)[3][4] |
Trócsányi György (Sárospatak, 1896. március 29. – Budapest, 1973. július 5.) magyar könyvtáros, társadalomtudományi szakíró, műfordító. Trócsányi Dezső és Trócsányi Zoltán (nyelvész) testvére.
Életpályája
[szerkesztés]A budapesti tudományegyetem jogi karán végzett. 1915 és 1917 között a keleti fronton harcolt, majd 1917 és 1921 között orosz hadifogságban volt. 1922-ben doktorált, ösztöndíjasként Párizsban és Berlinben tanult (1929–30). Társadalomtudományi és könyvtárügyi tanulmányokat írt, Szombatfalvy Györggyel a Társadalomtudomány szerkesztője (1943–44). 1921-től az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, 1941-től főigazgatója volt. 1949-ben nyugdíjazták. Számos szépirodalmi és irodalomtörténeti munkát fordított magyarra oroszból.
Jelentősebb műfordításai
[szerkesztés]- A dekabristák emlékiratai (Bp., 1954),
- nyolc életrajzi tanulmány (Az orosz irodalom klasszikusai című műben (Bp., 1956)
- Szaltikov-Scsedrin: Külföldön (Bp., 1951),
- Goncsarov: A „Pallada” fregatt (Bp., 1952),
- Scserbina: Alekszej Tolsztoj (Bp., 1952),
- Danyilin: Maupassant (Bp., 1953),
- Jelizarova: Balzac (Bp., 1953),
- Bobrova: Mark Twain (Bp., 1953)
Forrás
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16067.htm, Trócsányi György, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
További információk
[szerkesztés]- Trócsányi György (Könyvtáros, 1973. 9. sz.).
Az Országgyűlési Könyvtár (fő)könyvtárnokai, igazgatói és osztályvezetői[1] | ||
|---|---|---|
|  | |
| ||