Ugrás a tartalomhoz

Véletlenszerű felfedezés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerendipitás[1] olyan megismerési (kognitív értelemben paradox) pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire, annak ellenére, hogy az adott dolognak számára azelőtt nem volt semmi jelentősége. Más értelemben véletlenszerű felfedezés, azaz egy kutatási folyamat során bekövetkező pillanat, amikor a kutatási iránytól független dolgot fedeznek fel. Az angol serendipity a szótárakban csak az 1970-es évek óta található meg.

A jelenség természete

[szerkesztés]

Egy véletlenszerű felfedezés valójában nem szükségszerűen véletlen:[2] szükség van hozzá a kutatóknak arra képességére is, hogy a kísérleteik vagy megfigyeléseik során a véletlenül előforduló szokatlan jelenségben felismerjék az újat és jelentőset.

Pasteur szerint: „A megfigyelés során a szerencse csak a felkészült, éles elmét támogatja.”

Szent-Györgyi Albert úgy jellemzi a felfedezés természetét, hogy az „abból áll, hogy az ember meglátja azt, amit más is lát, de olyat gondol el, amit senki más nem gondolt”.

Az egyik legismertebb példa a véletlenszerű felfedezésre Alexander Fleming felfedezése, a penicillin, azaz az első tudatosan készített antibiotikum. Felfedezéshez az vezetett, hogy Fleming az általa tenyésztett baktériumkultúrák egyikében elpusztult baktériumokat vett észre, amit egy véletlenül odakerült penészgomba okozott (rátüsszentett, s az orrváladéka feloldotta a baktériumtelepeket).[3] Korábbi kísérletei és mások ezen a nyomon történő kutatásai vezettek el az első antibiotikum-gyógyszerig, amely utána számos más antibiotikum felfedezésére indította a kutatókat.

A serendipity megnevezés eredete

[szerkesztés]

Horace Walpole (1717–1797) angol író, művészettörténész, régiségbúvár egy barátjának írott levelében említette az általa alkotott serendipity szót. Az ötlet a Three Princes of Serendip (Serendip három hercege) című meséből származik,[4] amelyben Serendip az ősi Ceylon neve volt (ma Srí Lanka). A mese szereplői úton-útfélén olyan dolgokat fedeztek fel véletlenül, amelyeket nem is kerestek.

A tudománytörténet híres véletlenszerű felfedezései

[szerkesztés]

Olyan esetek, amikor a gyógyszerfejlesztés egy bizonyos irányt célzott meg, de a véletlen folytán egy másik problémára találtak megoldást, és amelyekre ezért a szerendipitás megnevezést alkalmazhatjuk: a Tamoxifen (fogamzásgátlás vs. rák), Viagra (magas vérnyomás vs. erektilis diszfunkció), Salvarsan (álmatlanság vs. szifilisz), Interferon-α (leukemia vs. hepatitis C).[5].

Henri Becquerel véletlenül fedezte fel a radioaktivitást.

Royston M. Robert Serendipity c. könyvében több mint 50 véletlenül felfedezett találmány története olvasható.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ pl. M. Scott Peck: Úttalan utakon
  2. ↑ The art
  3. ↑ A penicillin felfedezése. InroMed Orvosi és Életmód Portál. (Hozzáférés: 2017. március 19.)
  4. ↑ Etymonline
  5. ↑ PTE Gyógyszerészet Biotech
  6. ↑ Roberts 2005

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Robert K. Merton: Egy tanulmány Robert K. Merton hagyatékából. LI. évf. 5. sz. (2008. május) periodika nélkül A serendipity szó „sikertörténete” és a serendepity jelensége.
  • Hosztafi Sándor: Serendip hercegei? Véletlen felfedezések a kémiában (magyar nyelven). Élet és tudomány. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  • Remer, Theodore G: Serendipity and the Three Princes, from the Peregrinaggio of 1557. (angolul) (hely nélkül): University of Oklahoma Press. 1965.  
  • Merton, Robert K.; Barber, Elinor: The Travels and Adventures of Serendipity: A Study in Sociological Semantics and the Sociology of Science. (angolul) (hely nélkül): Princeton University Press. 1958. ISBN 0595365515  
  • Zimányi István: Serendip (magyar nyelven). ITbusiness.hu[halott link]
  • Véletlen felfedezések (magyar nyelven). Xpermania.net. [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  • Baumeister, A.A: Serendipity and the cerebral localization of pleasure (angol nyelven). Department of Psychology, Louisiana State University. (Hozzáférés: 2011. június 29.) (A serendipity és a gyönyör agyi lokalizációja)
  • Stosskopf, M. K: Observation and cogitation: how serendipity provides the building blocks of scientific discovery (angol nyelven). American College of Zoological Medicine, Wildlife and Aquatic Medicine and Environmental and Molecular Toxicology. (Hozzáférés: 2011. június 29.) (Megfigyelés és gondolkodás: hogyan állítja elő a serendipity a tudományos felfedezés építőköveit)
  • France culture - Émission Science publique: La sérendipité : Quel rôle joue le hasard dans la science ? (francia nyelven). Franceculture.com. (Hozzáférés: 2011. június 29.) (A serendepity: Milyen szerepet játszik a véletlen a tudományban?)
  • Gudrun Schury: Wer nicht sucht, der findet. Zufallsentdeckungen in der Wissenschaft. Campus, Frankfurt am Main 2006, ISBN 3-593-37799-3. (németül) (Aki nem keres, talál. Véletlen felfedezések a tudományban)
  • Serendipity/Serendipität. Oder: Die Gabe, zufällig glückliche und unerwartete Entdeckungen zu machen. 30 Jahre Jonas Verlag, Jonas, Marburg 2008, ISBN 3-89445-401-6. (németül) (Serendipity, avagy az adottság, véletlenül szerencsés és váratlan felfedezéseket tenni.)
  • Heinrich Zankl: Die Launen des Zufalls. Wissenschaftliche Entdeckungen von Archimedes bis heute. WBG, Darmstadt 2002, ISBN 3-89678428-5 (németül) (Ahogy a véletlen hozza. Tudományos felfedezések Arkhimédésztől napjainkig)
  • Patrick J. Hannan: Serendipity, Luck, and Wisdom in Research. iUniverse, New York 2006, ISBN 0-595-36551-5. (angolul) (Serendipity, szerencse és bölcsesség a tudományban)
  • Martin Schneider: Teflon, Post-It und Viagra. Wiley-VCH , Weinheim 2006, ISBN 3-527-31643-4. (németül)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Véletlenszerű_felfedezés&oldid=27209022”