Vécsey Leó
| Vécsey Leó | |
 | |
| Vécsey Leó egyetlen ismert arcképe a Tolnai Világlapjából, 1935-ből | |
| Született | Vécsei Leó Sándor 1893. április 14.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1945. február 2. (51 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vécsey Leó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vécsey Leó (Budapest, 1893. április 14.[3] – Budapest, 1945. február 2.) magyar író, újságíró, szerkesztő, műfordító.
Életrajz
[szerkesztés]Apja Vécsei (Weisz) Leó (1852–1918), a Budapesti Hitelbank ügyvezető igazgatója, anyja Bárány Erzsébet.[4] Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, majd a Berlini Egyetemen végezte. 1913-ban a Pesti Hírlap berlini tudósítója volt, majd a Független Magyarország, 1915-től a Magyar Hírlap, 1917-től a 8 Órai Újság, 1920-tól a Nemzeti Újság, 1923-tól a Magyarság című lapok munkatársa volt. A rendőri riport egyik elismert művelője. 1926-tól 1936-ig szerkesztette a Magyar Detektívet is. A külföldi irodalomból is sokat fordított, többek közt Edgar Allan Poe, Alekszandr Ivanovics Kuprin, H. Rider Haggard és Jack London műveit ültette át magyarra. Egyik legsikeresebb műve az 1926-ban megjelent Az életcirkusz című regénye, amelynek – a Tolnai Regénytára gondozásában napvilágot látott puha kötésű kiadás előszava szerint – jogait egy közelebbről meg nem nevezett amerikai filmgyár megvásárolta, azonban annak nincs nyoma, hogy valaha film készült volna a regényből. Annyi bizonyos, hogy Az életcirkusz megjelent angolul, franciául és németül. Legmaradandóbb munkái egyike A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma című kiadvány, amelyet nemcsak ő szerkesztett, hanem a detektívtestület történetét is ő írta meg a kötetben meggyőző alapossággal, részletességgel és nyíltsággal.
1918. július 2-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Grosz Mózes és Rosenzveig Hani lányát, Gárdonyi (Grosz) Esztert.[5]
Főbb művei
[szerkesztés]- Pán hadnagy (1914)
- Antik kőkereszt: életem [Vécsey Leó versei] (1916)
- Az életcirkusz [különös történet] (1926)
- A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma [szerkesztő] (1926)
- Szerencsekisasszony (1928)
- A túlvilági tekintet (1936)
- Halál a játékteremben (1936)
- A piros hetes (1936)
- Száműzött szív [új versek] (1938)
- Espressó (vígjáték, bemutatta a Belvárosi Színház, 1939-ben)
- A csodalámpa (1941)
- Az első veressapkás (1943)
Emlékezete
[szerkesztés]- Alakja felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Születési bejegyzése a Deák téri német evangélikus egyházközség keresztelési akv. 105/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Deák téri német evangélikus egyházközség esketési akv. 9/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Házasságkötése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 841/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források
[szerkesztés]- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
