Västerbotten tartomány
Västerbotten | |
Västerbotten címere | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Történelmi országrész | Norrland |
Megye | Västerbotten megye |
Népesség | |
Teljes népesség | 228 239 fő (2020. dec. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | |
Összesen | 15 538 km² |
Jellegzetes virág | |
svédül | Kung Karls spira (Pálcás kakastaréj) |
latinul | Pedicularis sceptrum-carolinum |
Jellegzetes állat | Nagy póling |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 65° 00′, k. h. 17° 30′65.000000°N 17.500000°EKoordináták: é. sz. 65° 00′, k. h. 17° 30′65.000000°N 17.500000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Västerbotten témájú médiaállományokat. |
Västerbotten (latinul: Botnia occidentalis) Svédország egyik tartománya az ország északkeleti részén. Keleten a Bottenviken és a Kvarken, délen Ångermanland, nyugaton és északon Lappföld, északon pedig Norrbotten tartományokkal határos. Legnagyobb városa Umeå.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]A tartomány 1971-től a következő községekből áll:
Történelem
[szerkesztés]Västerbotten régi határai a mai Finnországig terjedtek. Az 1808–1809-es finn háborúig és a Fredrikshamni Szerződésig Västerbotten tartomány a jelenlegi Finnország legészakibb területének egy kis részét is magában foglalta. Ezt a részt később Finnországban, Lappföldbe integrálták. Österbotten a tenger finn oldalán feküdt, és ez a tartománynév máig fennmaradt.
A Fredrikshamni szerződést követően, amely újra meghatározta Svédország körvonalait, 1810-ben Västerbotten megye két részre szakadt. Az északi rész Norrbotten megye lett. A megyehatárok fokozatosan a helyi tartományi identitás kialakulásához vezettek. Manapság Norrbotten külön tartománynak számít, pedig a tartományoknak 1810 előtt több száz évvel megszűnt mindenféle közigazgatási vagy jogi jelentősége.
Földrajz
[szerkesztés]Tavak és folyók
[szerkesztés]
Tavak |
Folyók |
Folyók |
Közlekedés
[szerkesztés]Västerbotten tartományban két repülőtér van: Umeå City Airport és Skellefteå Airport. A vasúthálózat a Norrland felső részén átvezető fővonalból és két keresztvonalból a tengerpart felé (Vännäs-Holmsund és Bastuträsk-Skelleftehamn) valamint két keresztvonalból a Belső vasútvonal felé (Hällnäs-Storuman és Jörn-Arvidsjaur) áll. Egy új vasút, Bothnia vasútvonal, a 2000-es évek elején épült a part mentén Västeraspby-től Umeåig. Tervezik a meghosszabbítását a Norrbotnia vonallal. Hagyományosan a vasút fontos volt az árufuvarozás szempontjából.
Az E4-es út a part mentén fut míg az E12-es Holmsundtól, Vännäs mellett elhaladva nyugatra folytatja az Ume folyó (Umeälven) mentén.
A parton négy kikötő található: Kåge, Skellefteå, Rönnskär és Umeå. Umeå-ból az utasforgalom a finnországi Vaasa-ba megy, de a kikötők legfontosabb szerepe az árufuvarozás.
- ↑ Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal