Ugrás a tartalomhoz

Lappföld (svéd tartomány)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lappföld
Lappföld helyzete Svédországban
Lappföld helyzete Svédországban
Lappföld címere
Lappföld címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi országrészNorrland
MegyeVästerbotten megye
Norrbotten megye
Jämtland megye
Népesség
Teljes népesség89 298 fő (2020. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület
Összesen109702 km²
Jellegzetes virág
svédülhavasi magcsákó
Jellegzetes állatsarki róka
IdőzónaCET, UTC+1
é. sz. 65° 55′ 44″, k. h. 16° 44′ 35″65.929000°N 16.743000°EKoordináták: é. sz. 65° 55′ 44″, k. h. 16° 44′ 35″65.929000°N 16.743000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lappföld témájú médiaállományokat.

Lappföld (svéd: Lappland, észak-számi: Sápmi, finn: Lappi, latin: Lapponia) egy tartomány Svédország legészakibb részén. Határos Jämtland, Ångermanland, Västerbotten és Norrbotten tartományokkal valamint Norvégiával és Finnországgal. Svédország szárazföldi területének csaknem egynegyedét teszi ki. A tartomány Västerbotten és Norrbotten megyékhez tartozik, kivéve egy kis részt délnyugaton, amely Jämtland megye részét képezi.

Lappföld eredetileg keletebbre nyúlt, azonban 1809-ben az Orosz Birodalom annektálta a svéd birodalom keleti részét és létrehozta a Finn Nagyhercegséget, ami Lappföldet egy svéd és egy finn részre osztotta, s amelyek ma is fennállnak.

Története

[szerkesztés]

Lappföld története sok szempontból kapcsolódik Norrbotten és Västerbotten megye történetéhez, mivel Lappland történelmi tartomány kapcsolódik ezekhez a megyékhez. A középkorban Norrbotten/Lappland „senki földje” volt. A területet akkoriban nomád számik lakták, de a régiót fokozatosan svéd, finn és norvég telepesek vették át - különösen a partok és a nagy folyók mentén. A középkortól kezdve a svéd királyok megpróbálták kolonizálni és kereszténységet bevezetni a területet, a jelenleg Finnországból és Dél-Svédországból származó telepesekkel. A domináns svéd kultúrába történő széles körű asszimiláció ellenére a finn és a számi kisebbségek továbbra is fenntartják kultúrájukat és identitásaikat.

Mindazonáltal a 17. és a 18. században a lappföldiek általában elhagyták eredeti sámánizmusukat és áttértek lutheranizmusra. A 19. század óta Lappföld vallását a laestadianizmus jellemzi.

A Svédország 19. század végi iparosodása során a Lappföld és a környező tartományok természeti erőforrásai (vízenergia, fa és ásványok) kulcsszerepet játszottak. Így a bányászat, az erdőgazdálkodás és a vízenergia a helyi gazdaság gerincét képezi, az önkormányzati szolgáltatásokkal együtt. A munkanélküliség azonban évtizedek óta viszonylag magas volt, ezért sok fiatal távozik a nagyobb part-menti városokba vagy Svédország déli részére.

Földrajza

[szerkesztés]

Lappföld nyugati határa a skandináv hegység mentén húzódik. A táj nagyrészt hegyvidéki terület. Nyugaton a hegyek, keleten a fennsíkok dominálnak. A felszín kb. 47%-a magasabb, mint 500 méter a tengerszint felett és a területe 109 702 négyzetkilométer, valamivel nagyobb mint Magyarország. A legmagasabb pont Kebnekaise déli csúcsa, amely egyben Svédország legmagasabb hegycsúcsa 2111 méterrel. Svédországban mind a tizenkét csúcs amelynek magassága meghaladja a 2000 métert, Lappföldön található.

Lappföld természete nagyrészt erdőkből (tűlevelű erdők és molyhos nyírfák), tundrából és hegyvidékből áll.

Folyók

[szerkesztés]

Nemzeti parkok

[szerkesztés]
Lapporten (A lapp kapu)

Lappföldön van a Vindelfjällen Természetvédelmi Területet, amely Svédország egyik legnagyobb természetvédelmi területe. Különböző részeit az UNESCO Világörökség részének nyilvánították, mint például a lapponiai térséget. A tartományban találhatók Észak-Európa legrégebbi és leglátványosabb nemzeti parkjai, mint például a Sarek Nemzeti Park amit 1909-ben alapítottak.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A svéd történelmi tartományok nem szolgálnak közigazgatási vagy politikai célokat, csak kulturális és történelmi jelentőségük van. Közigazgatási szempontból Lappföld képezi két svéd megye nyugati részét, északon a Norrbotten megye és délen Västerbotten megye. Svédország legtöbb más területével ellentétben inkább a „megyékkel” azonosulnak, mint a „régiókkal”. Így aztán ezekben a megyékben a legtöbb ember az egész megyére utal, beleértve Lappföld idevágó területeit is, amikor „Norrbotten” vagy „Västerbotten” -t mondják.

A számi származású állampolgárok jogosultak a svéd Számi parlamenti választásokon való jelölésre és szavazásra. A számi nyelv hivatalos kisebbségi státusszal rendelkezik Kiruna község, Gällivare község, Jokkmokk község és Arjeplog község területén.

Népesség

[szerkesztés]

2017. december 31-én a svéd Lappföld népessége 91 333 volt. [2] A többi történelmi Lappfölddel együtt az összlakosság kb. 250 000.[3] A legnagyobb városok Kiruna 23 178, Gällivare 18 123 és Lycksele 12 177 lakossal.[4]

Norrbotten megyében:

Västerbotten megyében:

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lapland (Sweden) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lappland, Sverige című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal
  2. Folkmängd i landskapen den 31 december 2018
  3. Beleszámolt finn települések: Enontekiö, Inari , Utsjoki, Muonio, Kittilä és Sodankylä.
  4. Folkmängden efter region, civilstånd, ålder och kön

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Lappföld (finn tartomány)