Ugrás a tartalomhoz

Vânători–Neamț Natúrpark

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vânători–Neamț Natúrpark
IUCN kategória: V (védett táj)
Ország Románia
ElhelyezkedéseNeamț megye
Legközelebbi városNémetvásár, Karácsonkő
Terület
  • 308,4
  • 307,1130562
km²
Alapítás ideje2000
Vânători–Neamț Natúrpark (Románia)
Vânători–Neamț Natúrpark
Vânători–Neamț Natúrpark
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 32″, k. h. 26° 12′ 04″47.175700°N 26.201000°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 32″, k. h. 26° 12′ 04″47.175700°N 26.201000°E
Vânători–Neamț Natúrpark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vânători–Neamț Natúrpark témájú médiaállományokat.

A Vânători–Neamț Natúrpark (románul Parcul Natural Vânători–Neamț) IUCN V-ös besorolású védett terület Romániában, Neamț megye északi részén, a Keleti-Kárpátok külső vonulatán.

Fekvése

[szerkesztés]
Az Esztena-hegység

Németvásártól nyugatra, a Moldovai-hegység és a Moldvai Szubkárpátok vidékén helyezkedik el. Kiterjedése eléri a 30 818 ha-t. A park északi részét az Esztena-hegységben szeli át a DN15B főút, amelyen keresztül elérhető a Keleti-Kárpátokon át a Felső-Maros völgye. A Natúrparktól dél-nyugati irányba található a Békási-víztározó és a Csalhó Nemzeti Park.

A Natúrpark Crăcăoani, Agapia és Vânători Neamț községek illetve Németvásár (Târgu Neamț) adminisztrációs területein van kijelölve. Kiterjedésének nagy részét, mintegy 26 ezer ha-t erdős terület foglalja el.[1]

Látnivalók

[szerkesztés]

A park jelentős kulturális, történelmi és természeti értékekben bővelkedik. Számos műemlék jellegű kolostor található a vidéken (pl az Agapia kolostor, a Sihastria kolostor[2] (Mănăstirea Siha) vagy épp a Neamți kolostor.[3] Az Esztena-hegység környékén mintegy 70 visszatelepített európai bölény él egy rezervátumban, melynek fenntartása a Natúrpark egyik elsődleges célja.[4]

Természetvédelmi területek

[szerkesztés]
A bölényrezervátum

A Natúrpark területén 5 országos jelentőségű természetvédelmi terület található:[5]

Élővilága

[szerkesztés]

A Natúrparkban megközelítőleg 50 ritka növényfaj található, mint pl a közönséges tiszafa, angyalgyökér (angelica), bazsarózsafélék (bujorul), Erigeron (őszirózsafélék, bunghișorul, Erigeron nanus), szárölelő nyelvcsap (liliomfélék, oușorul, Streptopus amplexifolius) vagy a sásliliom (Hemerocallis daria).

Az erdős területek kb 40%-át foglalja el a közönséges bükk, 30%-át a jegenyefenyő, 15% közönséges lucfenyő és 2%-át a kocsánytalan tölgy. A lombhullató erdők mintegy 580 különböző gombafajnak nyújtanak otthont.

A Romániában fellelhető endemikus növényeknek mintegy 50%-a található a Natúrparkban.

Habár a park a bölényekről a legismertebb, állatvilága mintegy 35 emlősfajt számlál. A kárpáti állatvilág jelentős része megtalálható a területen: hiúz, vadmacska, barnamedve, közönséges vidra, gímszarvas, nyuszt vagy épp a vaddisznó. 17 különböző kétéltű fajt és 105 madárfajt tartanak nyilván. Ezek közül 6 nappali ragadozó (karvaly, héja, békászó sas, egerészölyv, gatyás ölyv és a darázsölyv). Négy éjjeli ragadozó fajt azonosítottak, ezek a macskabagoly, urális bagoly, kuvik és az erdei fülesbagoly. A hüllőknél leginkább a dombvidékre jellemző fajok találhatóak meg (vipera, vízisikló vagy a fürge gyík).[5]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]