Városligeti-tó
| Városligeti-tó (Csónakázótó) | |
 | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Budapest, XIV. kerület, Városliget |
| Típus | mesterséges |
| Felszíni terület | 6 ha = 0,06 km2 |
| Átlagos mélység | 0,6–0,7 m |
| Szigetek | Drót-sziget, Páva-sziget |
| Elhelyezkedése | |
 Városligeti-tó
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 53″47.515167°N 19.081361°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 53″47.515167°N 19.081361°E | |
 | |
 | |
| A Városligeti tó, valamint a Kisföldalatti eredeti és mai nyomvonala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városligeti-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Városligeti-tó Budapesten, a Városligetben található mesterséges tó. Tavasztól télig csónakázásra használják, télen a tó medrének egy részén üzemel a Városligeti Műjégpálya. Felette áll az 1986-ben épült Zielinski híd, alatta pedig 1973 óta a Kisföldalatti fut.
Földrajz
[szerkesztés]A Városligeti-tó egy hármas rendszerű, lebetonozott medrű mesterséges tó. Részei az Állatkert felőli Felső-tó, a Műjégpálya területe az Alsó-tó, és a Mocsár-szigetet körülölelő várárok.[1] Területe kb. 6 ha. Mélysége 60–70 cm, vize fürdésre alkalmatlan. 1971 óta a Széchenyi gyógyfürdő elhasznált termálvize táplálja.
Élővilág
[szerkesztés]A termálvíz miatt télen is meleg vízű tóban 50-60 féle trópusi, egzotikus hal, 4-5 teknős- és több rákfaj él, mert vannak, akik a tóba dobják megunt kedvenceiket. A tóból kikerült állatok invazív fajként veszélyeztetik az őshonos dunai faunát. A rákok a beton építmények alá fúrnak, a járataikon kifolyó víz pedig a Kisföldalatti alagútját és a Vajdahunyad vár pincerendszerét károsítja.[2]
Története
[szerkesztés]Mocsaras területből alakították ki, a 18. és 19. század fordulóján a csatornázások és földmunkák eredményeképp jött létre, majd 1863-ra újraszabályozták és három szigetet alakítottak ki rajta: a Mocsár-szigetet (ennek helyén a Széchenyi gyógyfürdő áll), a Drót-szigetet (itt magasodik a Vajdahunyad vára), valamint a Páva-szigetet, amely jelenlegi állapotában félsziget. Eredetileg a Rákos-patak mellékága táplálta. 1896-1971 között a patak vizének egy részét csővezetéken emelték át a tóba. A Vajdahunyad vára mögötti meder partján ma is látható a díszes kifolyó.[3]
2013-ban - az Alsó-tó és az azon telente üzemelő Műjégpálya kivételével - a fővárostól a Városliget Zrt. vette át a tó gondozási feladatait. A cég a Liget Budapest projekt keretében tervezi a tó megújítását, vízfelületének növelését és az egykori Páva-sziget helyreállítását is. A műjégpálya területe pedig leválasztható lesz. Vízjátékot is terveznek a tóra, valamint a csónakázási lehetőség kiterjesztését a Vajdahunyad vára körüli területekre.
2022 áprilisában egy mérgezés miatt az összes hal elpusztult.[4]
Galéria
[szerkesztés]-
Ideiglenes híd a tavon 1896-ban -
Éjszaka -
A tó 1956-ban -
A tó 2017-ben, az úszó-világbajnokság egyik helyszíneként
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az örök problémaforrás - a Városligeti tó. II.rész: A jövő – Ujjealigetben.blog.hu, 2018. január 1.[nem megbízható forrás]
- ↑ Biztos, hogy olyan nagy kár a megmérgezett Városligeti-tó élővilágáért? – RTL Klub, 2022. április 7.
- ↑ Patak a Városliget alatt - Dunai Szigetek blog, 2020.03.19.
- ↑ Két tó halait is megölte a városligeti mérgezés – Euronews, 2022. április 6.
Források
[szerkesztés]- Csónakázótó. mujegpalya.hu. [2020. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- Városligeti-tó. Liget Budapest. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- Megnyitott a Csónakázótó a Városligetben. PestBuda. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- A Városliget története. nlc.hu, 2014. november 20. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
