Petőfi Csarnok

Petőfi Csarnok
Becenév: PeCsa
Település	Budapest
Cím	Budapest, Zichy Mihály út 14.
Építési adatok
Megnyitás	1985. április 27.
Lebontás éve	2016–2017
Lebontás oka	Liget Budapest projekt
Tervező	Halmos György Tihanyi Judit
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Elhelyezkedése
Petőfi Csarnok Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 05′ 17″47.514444444444, 19.088055555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Csarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Petőfi Csarnok (teljes nevén: Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági Szabadidőközpont és Repülési Múzeum) Budapest legnagyobb ifjúsági szabadidőközpontja volt, amely 1985 és 2015 között működött a Városligetben. A köznyelvben csak PeCsa néven emlegetett, népszerű könnyűzenei koncerthelyszín évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet, valamint számos közösségi klubot is működtetett. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas, nagyvonalú szabadtéri rész is tartozott hozzá.

Az intézmény 30 év működés után, 2015. október 23-án zárt be, egy utolsó Csillagfény diszkóval, majd 24–25-én egy monstre zárórendezvénnyel.

A Petőfi Csarnokot 2017 során lebontották, helyén a tervek szerint az eredeti Petőfi Csarnok épületénél másfélszer nagyobb Új Nemzeti Galéria épül majd fel. A Petőfi Csarnok épületének alapterülete 5500 négyzetméter, magassága 12 méter volt. Az Új Nemzeti Galéria tervezett épületének alapterülete másfélszer akkora, 9095 négyzetméter, magassága több mint a duplája, 25 méter, több szintben alápincézve. A bontással az 1885-ben épült Iparcsarnok utolsó megmaradt emléke, az alapozás és padlószint is eltűnik.

Az épület története

A Várkert Bazárban 1961-ben megnyitott Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága kezdeményezése nyomán a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött. A tervasztalon hamarosan megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m²-es, ekkor már üresen álló volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint: Halmos György és Tihanyi Judit építészek, Geblusek Antal belsőépítész. Az épület jellegzetes ornamentikáját Somogyi Gábor és Buczkó György tervezték. Az épületek bruttó alapterülete: 11 200 m², a főépület nettó alapterülete: 8100 m² volt.

A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd végleges bezárása (1984) miatt keresett a főváros vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek eredményeképp került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok.

A Petőfi Csarnok bontása - légi fotó

Az 1885 és 1944 között működött Iparcsarnok

A Budapest Nemzetközi Vásár központi tere 1969-ben. A két üveghasáb mögött látható a háborúban elpusztult Iparcsarnok alapjaira 1947-ben felépített pavillon, amely átépítve a későbbi Petőfi Csarnokként működött

Az épület helyén az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Iparcsarnok historizáló épülete állt, melyben 1944-ig folyamatosan tartottak kiállításokat és vásárokat. Az épület a háború alatt súlyos károkat szenvedett, tetőszerkezete kiégett, helyreállítása reménytelen volt, ezért lebontották. 1947-ben a helyén húzták fel – az eredeti épület alapjaira és padlószintjére – a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) legnagyobb, 5. számú kiállítási épületét, a Kohó- és Gépipari (KGI) csarnokot. A BNV Kőbányára, a Budapesti Vásárközpontba költöztetése (1974) után a pavilonok többségét lebontották, az addig zárt területet megnyitották. A KGI-csarnok – a majdani PeCsa – a kevés túlélő épület egyike volt. A vásár bezárása után évekig a Rákóczi úti egykori Otthon Áruház bútorraktáraként használták. Az egykori kiállítási épület teljes rekonstrukciójának eredménye lett a Petőfi Csarnok.

Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elég a nagy belmagasságú, mintegy 45 000 m³ térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása működött (de csak tavasztól őszig tartott nyitva, mert a szűkös költségvetésből többek között a kiállítótér fűtésének kiépítésére sem futotta.)

Az új városligeti szórakoztató központ, a Petőfi Csarnok - Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ 1985. április 27-én nyílt meg, a Karthago együttes koncertjével. Az átadáskor Kádár János, az MSZMP főtitkára is megtekintette a PeCsát, fővárosi és kerületi vezetők, valamint Hámori Csaba KISZ-vezér társaságában. Hosszú ideig ez volt Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korszak népszerű sorozata, a Linda A pop-pokol című epizódját is az akkor új épületben vették fel. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű gépészettel rendelkezett (a rendezvényeket modern hang- és fénytechnika szolgálta, a nagyterem folyamatos levegőcseréjét nagy teljesítményű ventilátorok biztosították), a takarékos belső design azonban kezdettől fogva sok vitát váltott ki, hiszen a csupasz betonfallal – amelyen látszottak a zsaluzódeszkák nyomai – szinte „feleseltek” a népművészeti ihletésű madár-virág motívumokkal díszített piros ajtók. A szabadtéri színpad födémjének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája; a stabil konstrukció több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak.

A nagyteremben 1000m²-en, becslések alapján állva 2500, ülve 1200, asztalok mellett 600 látogató fért el egy-egy alkalommal. Kisebb termeiben (4 helyiségük összesen 350m²) különböző klubok, tanfolyamok, és a Petőfi Csarnok Baráti Köre működött. Az épület környezetében a sportpályákat bárki igénybe vehette, sporteszközök kölcsönzésére is volt lehetőség. A szabadtéri színpadon rendezett előadásokon és koncerteken 5-6000-en élvezhették a magyar és külföldi művészek, együttesek fellépéseit. A szabadtéri színpad mellett minden hétvégén itt működött a népszerű Pecsa bolhapiac.

A megnyitás óta eltelt idő alatt a Petőfi Csarnok egyre korszerűtlenebbé vált. Többször esett szó teljes felújításáról, majd egyre inkább az elköltöztetéséről. Megszüntetésének, illetve teljes felújításának lehetőségét az első újságcikkek 2011-ben lebegtették meg, mely évben a PeCsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették. 2014 február végén a Városliget területére tervezett Múzeumi Negyed beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a PeCsát lebontják, helyén park lesz.

A klubot 2011 őszén kiürítették; az üzemeltető nonprofit kft. munkatársainak felmondott a főváros, majd 2012 elején végelszámolással megszüntette a társaságot. Egy ideig az épületben üzemelő étterem menedzsmentje működtethette tovább a PeCsát, de 2015 őszén az intézmény végleg bezárt. A tervek szerint lebontják, és a helyén múzeum épül.

Hosszú per után 2016 novemberében sikerült a PeCsa bérlőivel megegyezni kiköltözésükről. 400 millió forintért váltották ki határozott idejű bérleti szerződésüket és kifizetik az általuk végzett fejlesztéseket is. A Petőfi Csarnok helyén a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján fog megépülni az Új Nemzeti Galéria.

Források

• Zubreczki Dávid - A kilencvenes évek elsüllyedt buliatlantisza (Telex.hu, 2021.05.28.)
• Megnéztük, milyen a kibelezett Petőfi Csarnok - Index, 2016. december 1.
• Kicsinosítják, aztán kivégzik a Pecsát - Origo, 2014. március 6.
• Boldog születésnapot, kedves Pecsa! - Rimretro.hu (2010)

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Csarnok témájú kategóriát.
• Még most menj el a PeCsába!. Fővárosi Blog, 2014. március 24. (Hozzáférés: 2021. március 1.)