Várnay Fábián

Várnay Fábián
Született	1840. július 31. Szabadka
Elhunyt	1884. október 4. (44 évesen) nem ismert
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sablon • Wikidata • Segítség

Várnay Fábián, Galambos (Szabadka, 1840. július 31. – ?, 1884. október 4.) színész, színigazgató.

Pályafutása

Szülei Galambos Mihály és Puketz Erzsébet. 1863. március 1-jétől vidéki társulatoknál lépett színpadra, társalgási, jellem és komikus szerepekben is láthatta a közönség. Tagja volt a Budai Népszínháznak, majd 1869-től mint igazgató dolgozott. 1870. október 3-án Karcagon lemondott társulata igazgatásáról a szeptemberi játékukat követően. 1871. április 5-én Pesten jelen volt az öttagú igazolóbizottság tagjaként, amikor a Magyar Színészkebelzet megalakult (később Magyar Színészek Egyesülete, végül Országos Színészegyesület). Később újra játszott színészként is, azonban már nem volt akkora sikere mint korábban. Daltársulatok szerződtették csak. Nehéz anyagi körülmények között élt.

Deréki Antal: Ripacsok című írásában így jellemzi játékát: "A hatvanas évek legnagyobb ripacsa kétségtelenül Várnai Fábián, egy szikár termetű, mozgékony testű, fürge lábú, rendkívül agilis komikus, aki a külső hatás kedvéért nemcsak idomtalan nagyságú orrokat ragasztott magának deákflastromból, hanem meghosszabbított kasírozott füleket is használt, a cipőit kitoldotta, hogy lábai hosszabbaknak látszassanak és a keztyüire hosszú strimfliszárat varratott, úgy hogy mikor lehúzta, a keztyü szára legalább is egy rőfnyi volt. Különböző rikító színű parókáit úgy készíttette, hogy azoknak a felső része egy gummizsinór segélyével mozgatható volt és mikor szerepe szerint dühbe gurult, vagy valamitől megijedt, meghúzta a ruházata alá rejtett gummizsinórt és akkor — a karzat legnagyobb gyönyörűségére — úgy látszott, mintha ijedtében a hajaszálai ég felé meredtek volna." Ezen kívül egy másik különös trükkje is volt, amelyet utána a régi komikusok éveken át gyakoroltak. Az 1860-as évek naiv közönségének ízlése szerint a színpadon minden házassággal végződő vígjátékot, bohózatot és népszínművet énekkel és tánccal kellett végezni. Várnay Fábián az ilyen alkalmaknál mindig az előtérbe, egészen a rivaldáig tolakodott, eszeveszett lábficamitásokkal ugrált és táncolt és úgy intézte, hogy függönylegördültével párjával a függönyön kívül maradt, mintha az merő véletlenségből történt volna. Noha ez a színészi fogás majdnem minden énekes darabnál megismétlődött, a naiv publikum éppen úgy mulatott rajta, éppen úgy tombolt harsogó jó kedvében, mintha életében először látta volna.

Magánélete

Felesége Paksi Júlia (Hajdúböszörmény, 1842 – Debrecen, 1880. július 12.) színésznő volt.

Gyermekeik:

• Emília (Vác, 1862. december 9., Paksi Júlia törvénytelen leányaként, keresztszülei Niczky Pál (1824-1877) 1848-as főhadnagy, Nógrád megye főjegyzője és Fehér Antónia.
• Piroska Ilona (Makó, 1866. május 9.), keresztszülei Várhidy Sándor és Szőllősy Szabó Piroska színészek.
• Julianna Mária (Szentes, 1867. július 9. – Budapest, 1914. augusztus 10.) Láposi Gusztáv színházi tánctanár felesége
• Géza (Békés, 1868. szeptember 5.)
• Ida Gizella (Makó, 1872. április 4.)

Fontosabb szerepe

• Feodor (Maurice: Samyl...)

Működési adatai

1863: Szabó József–Philippovits István; 1866: Szeged; 1868–69: Budai Népszínház; 1871–72: Szeged; 1880–82: Szatmár; 1884: Kovács?.

Igazgatóként: 1869–71: Szatmár; 1871: Nagykároly, Kisvárda, Nyíregyháza; 1873: Borosjenő; 1873–74: Nagybecskerek, Nagykikinda; 1874: Makó, Battonya, Újarad, Békéscsaba, Nagyszalonta, Kisjenő; 1874–75: Borosjenő, Szentanna; 1875: Pankota, Borosjenő, Mezőhegyes, Nagylak, Pécska, Vinga; 1875–76: Versec; 1876: Nagykikinda, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog; 1877–78: Világos, Kisjenő; 1878: Vinga; 1878–79: Ada; 1879: Kula, Németpalánka, Apatin, Nemesmilitics, Csíksomlyó; 1879–80: Érszentmihály; 1880: Szilágysomlyó, Zilah, Krassó.

Források

• Magyar színházművészeti lexikon
• Deréki Antal: Ripacsok (Emlékeimből.) Magyarország, 1914. április 10. / 88. szám, 3. old.