Ugrás a tartalomhoz

Várady család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyszelezsényi és dicskei Várady család egy Bars vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család.

Első ismert őse Várady Gáspár, aki 1597-ben hadi élelmezési biztos volt.[1] Fiai I. Ferenc, I. Mihály és I. Pál 1640. március 21-én Bécsben kelt címeres nemeslevelet kaptak III. Ferdinánd királytól, melyet ugyanazon évben Nyitra vármegyében hirdettek ki.[2]

Az említett Várady I. Ferenc, Fáncsy Pál hűtlensége révén elkobzott birtokaira, 1644. június 6-án Bécsben kelt adománylevélben Nyitra megyei Mezőkeszi, Babindál, Alsó és Felső Csornok helységben fekvő részjavakra, szőlőkkel, Mezőkesziben fekvő majorsággal adományt szerzett. A nyitrai káptalan iktatta be, de az iktatásnál ellentmondás történt. Ferenc magtalanul halt el.

Testvére I. Mihály, 1648-ban feleségével Besse Margittal és fiai II. Ferenc és II. Mihály nevére is Sarovics másképp Szabó Ferenctől és Mihálytól megszerzik a malomszegi birtokot curiával és malomjoggal, Botka István szomszédságában, melyet utóbbiak részükre a nyitrai káptalan előtt is bevallottak.

II. Mihály 1682-ben már nem élt, amikor özvegye Szakállos Borbála, fiai Várady III. Ferenc és I. István nevében is a malomszegi birtok felét Barmos Istvánnak elzálogította. Később az említett III. Ferenc fia, aki Dicskén lakott, 1697-ben malomszegi nemes telkét szintén eladta Komjáton lakó Tóth Jánosnak és feleségének Pásztor Ilonának, és 1714-ben erre nézve szavatosságot vállalt. Ezután testvére I. István is, aki Kishinden lakott, 1698-ban malomszegi részét szintén elzálogosította Kis-Komáromy Istvánnak.

III. Ferenc özvegye Vass Judit, 1719-ben fia IV. Ferenc és I. István árváinak is nevében a malomszegi birtokot kibocsátotta, és a zálog összeget felvette. 1721-ben Vass Judit Verebélyen kelt levelében néhai férje által az Ujbányán elveszett nemeslevél megszerzésére hagyott összegen kívül halála esetére utána maradandó pénzek felosztásáról gyermekei részére rendelkezett. 1724. január 26-án Dicskén kelt levelében Vass Judit elismerte, hogy háza elégvén, fia IV. Ferenc pénzét új ház felépítésére elköltötte és egyébként is élt segélyével, amely örökségén felül neki kiadandó lészen.

A család Nemesdicskén kívül Zsitvagyarmatra is elszármazott.[3]

I. Ferenc magyar király 1825. október 14-én Bécsben új címeres levéllel megerősítette Várady Elek nemességét. 1834-ben Várady József apja, Elek felajánlotta saját gyűjteményeit (könyv, régiség, ásvány, csiga, növény, címer) is a szék és mezőváros gyarapítására.[4]

A család Bars, Nyitra, Pozsony és Pest vármegyében volt birtokos.

A család címere: a pajzs kék udvarában zöld téren arannyal díszített vörös ruhás magyar vitéz, jobb kezében zöld koszorút, bal kezével pedig magyar föveget tartva, fölötte balról arany csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronájából az előbbihez egészen hasonló magyar vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst és kék, balról arany és vörös.

Neves családtagok

[szerkesztés]
  • Várady Ferenc (18. század) Bars vármegye hivatalnoka, 1756-ban pénztárnoka.
  • Várady Ferenc (18. század) plébános[5]
  • Várady Sándor Bars vármegyét al-, majd főjegyzője, táblabirája és alispánja (?)
  • Várady János (1752-1810), János fia, szombathelyi kanonok.
  • Várady Elek (1757[6]-1850) hivatalnok, királyi udvari tanácsos, a Lipót rend keresztjének tulajdonosa, 1825-ben új armálist kapott
  • Várady Antal, előbb jezsuita, majd bajmóci prépost.
  • Várady József (1770-1858) választott püspök.
  • Várady Elek (1780–1830) államtanácsos és a titkos kabinetiroda titkára, a Lipót-rend nagykeresztese[7]
  • Várady József (1800-1883), Elek fia, magyar királyi udvari kancelláriai előadó-tanácsos, Fiume városi tisztviselő, titoknok, királyi biztos, természettudományi gyűjtő.[8]
  • Várady Kornél (1801-?) hivatalnok a Magyar királyi udvari kincstárnál mint só-árnok, földbirtokos Dicskén és Verebélyen.
  • Várady Károly (1810-1895) nagylapási és újlóti plébános[9]
  • Várady János (1817-1872) 48-as honvéd, később alezredes, ügyvéd, országgyűlési képviselő.[10]
  • Várady Imre (1827-1892), Elek unokája, a nemesi testőrség tagja, 48-as főhadnagy, utász, honvédségi főhadnagy.[11]
  • Várady Sándor gyalogsági főhadnagy.[12]
  • Várady József (1883-?) földbirtokos, országgyűlési képviselő, gazdasági főtanácsos.[13]
  • Várady Lajos (1890-1929) festőművész.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1597. évi 25. törvénycikk.
  2. feria 5. proxima post divisionem Apostolorum
  3. ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 439 1774
  4. SAP új rendezés 41. doboz, No. 106
  5. knihydominikani.sk
  6. familysearch.org
  7. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Pest-Pilis-Solt-Kiskun I. Kőszeghy
  8. Nagy Iván i. m.
  9. knihydominikani.sk
  10. Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara.; felvidek.ma
  11. Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. Budapest, 384 No. 1239.
  12. A Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium és Honvédség Névkönyve. Budapest. 1880, 59; 1881, 55.
  13. Magyar Országgyűlési Almanach
  14. kieselbach.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]