Urál-szibériai nyelvek
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Az Urál-szibériai egy feltételezett nyelvcsalád, amely az Uráli, a Jukagir, az Eszkimó-aleut, feltehetőleg a Nivkh és előzőleg a Csucsk-kamcsatkai nyelvekből áll. 1998-ban Michael Fortescue, az Eszkimó-aleut és a Csucsk-kamcsatkai nyelvcsaládok szakértője javasolta Nyelvi kapcsolatok a Bering-szoroson című könyvében. 2011-ben a Fortescue eltávolította Cucsk-Kamchatkai nyelvcsaládot a javasolt nyelvcsaládból. [1]
Az Urál-Szibériai nyelvcsalád alcsoportjai:
- Uráli
- Jukagir
- Eszkimó-Aleut
- Csucsk-Kamcsatkai (előzőleg)
- Nivkh(?)
Története
[szerkesztés]Korábban is megfigyelték az Uráli és az Eszkimó–aleut nyelvek hasonlóságát. 1746-ban egy dán teológus, Marcus Wøldike a grönlandi és a magyar nyelvet hasonlította össze. 1818-ban Rasmus Rask a grönlandit az uráli nyelvekkel, a finnnel pedig különösen rokonította, és bemutatta a lexikális kapcsolatok listáját (Rask az uráli és altaji nyelveket is rokonnak tartotta). 1959-ben Knut Bergsland kiadta a The Eskimo–Uralic Hypothesis (Az Eszkimó–Uráli hipotézis) című dolgozatot, amelyben, a többi szerzőhöz hasonlóan, számos nyelvtani hasonlóságot és kis számú szókincsbeli összefüggést mutatott be. 1962-ben Morris Swadesh kapcsolatot javasolt az Eszkimó–Aleut és a Csucsk–kamcsatkai nyelvcsaládok között. 1998-ban Michael Fortescue részletesebb érveket adott elő a Language Relations across Bering Strait (Nyelvi kapcsolatok a Bering-szoroson) című könyvében. Címe Morris Swadesh 1962-es "Nyelvészeti kapcsolatok a Bering-szoroson" című cikkét idézi.
Michael Fortescue (2017) az új nyelvi bizonyítékok mellett számos genetikai tanulmányt is bemutat, amelyek alátámasztják az említett csoportok közös eredetét, és a feltételezett hazájukat Északkelet-Ázsiában. [2]
Bizonyíték
[szerkesztés]Morfológia
[szerkesztés]Az urál-szibériai morfológia nyilvánvalóan közös elemei a következők:
| *-t | többes szám |
| *-k | kettős szám |
| *m- | 1. személy |
| *t- | 2. személy |
| *ka | kérdő névmás |
| *-n | birtokos eset |
A nosztratikus hipotézis hívei ezeket a látszólagos megegyezéseket a javasolt nagyobb nosztratikus család bizonyítékainak tartják.
Szókincs
[szerkesztés]Fortescue (1998) 94 szókincsbeli megfelelési halmazt sorol fel. Mindegyikben rokonítva van a négy nyelvcsalád közül legalább három, és még több rokonítva van két nyelvcsalád között. Ilyen például az *ap(p)a 'nagyapa', a *kað'a 'hegy' és még sok más.
Az alábbiakban bemutatunk néhány lexikális elemet proto-urál-szibériaiban rekonstruálva, a proto-uráli, proto-csucsk-kamcsatkai és proto-eszkimó-aleut szavak egymás mellé helyezésével. (Forrás: Fortescue 1998:152–158.)
| Proto-Urál-Szibériai | Proto-Uráli | Proto-Csucsk-Kamcsatkai | Proto-Eszkimó-Aleut |
|---|---|---|---|
| * aj(aɣ ) - 'előre tolni' | * aja - 'vezess, hajsz' | * aj-tat - 'hajsza, csorda' (PC) | * ajaɣ - 'tolja, lökje a rúddal' |
| * ap(p)a 'nagyapa' | * appe "após" | * æpæ 'nagyapa' | * ap(p)a 'nagyapa' |
| * el(l)ä 'nem' | * elä 'nem' | * ællæ „nem” (PC) | * -la(ɣ )- 'nem' (A) |
| * pit(uɣ )- 'kikötni' | * pitV – „kötni” (FU) | * pət - 'kikötni' | * pətuɣ - 'kikötni' |
| * toɣə - 'elvenni' | * toɣe - 'hozni, venni, adni' (FU) | * teɣiŋrə – 'kihúzni' | * teɣu - 'elvenni' (PE) |
Rendszeres hangmegfeleltetések
[szerkesztés]Ezeket a hangmegfeleltetéseket a Jukagirral Fortescue (1998) javasolta: [3]
| Jukagir | Proto-eszkimó-aleut |
|---|---|
| l/l' | Ø-/-l- |
| -nt | -t-/-n |
| -nc'- | -t- |
| -ŋk- | -k- |
| -mp- | -p- |
| w | Ø-/-v- |
| j | Ø-/-y- |
| -ɣ- | -ɣ-/-R- (és -k-/-q-) |
| -r- | -l/ð- |
Jukagir és Uráli: [4]
| uráli | jukaghir |
|---|---|
| kk | k |
| tt | t/δ |
| pp | p |
| mp | pp |
| uráli | EA [5] [6] |
|---|---|
| s | Ø |
| a | sa |
| l | t |
| m | m |
| x | v |
| s | Ø |
| d | ð |
| k | ɣ |
| t | c |
| j | y/i |
| n | ŋ |
| tä | ci |
| ti | cai |
| ü | u |
- Példák javasolt szabályos hangmegfelelésekre [7]
Uráli *t- : Eszkimó *t- (uráli hátsó magánhangzó előtt)
- proto-uráli *tolɨ - 'gyere'
- proto-eszkimó *tulaɣ – „leszállni”
- proto-finnugor *toxi- 'hozni'
- proto-eszkimó *təkit – „megérkezik”
- proto-uráli *tumti - 'tudni'
- proto-eszkimó *tucaʀ - 'érteni'
- proto-finnugor *tålå 'menhely'
- proto-eszkimó *talu(-) 'képernyő vagy elosztás'
Uráli *t- : Eszkimó *c- (uráli első magánhangzó előtt)
- proto-finnugor *täwi 'teljes'
- proto-eszkimó*ciləɣ - 'teljesnek lenni'
- proto-finnugor *teki- 'tenni'
- Proto-Eskimo *caɣiqə – „erőfeszítést tenni”
Uráli *ń- : Eszkimó *Ø-
- proto-uráli *ńåxlɨ – 'nyalás'
- Proto-Eskimo *aluɣ - "nyalás"
Uráli *Ø- : Eszkimó *n-
- Proto-Finnugor *äktä 'vágás'
- Proto-Eskimo *naɣci(t) – 'elkapni az alján'
- Proto-Finnugor *uwå 'folyam'
- Proto-Eszkimó *nuvaɣ 'nyál'
Szókincs [3] [8]
[szerkesztés]| Proto-Jukagir | Proto-Eszkimó-Aleut |
|---|---|
| *aka "idősebb testvér" | *akkak 'nagybácsi' |
| *al 'alatt' | *atə 'alatt' |
| *amlə 'lenyel' | *ama 'szoptatás' |
| *aŋa 'száj' | *aŋ-va- 'nyitva' |
| *carqə - 'hajlított' | *caqə - 'fordulni, elmenni' |
| *cowinə 'lándzsa' | *caviɣ 'kés' |
| *kin 'ki' | *kina 'ki' |
| *ləɣ - "enni" | *iɣa- 'lenyelni' |
| *mel 'mell' | *məluɣ 'mell' |
| *qar 'bőr, borító' | *qaðə 'valaminek a felszíne' |
| *um 'közel' | *uməɣ 'közel' |
| *n'ə 'kapni' | *nəɣ 'kapni' |
| *para 'eredet' | *paðə 'nyitás' |
| *ta 'az' | *ta 'az' |
| *ŋōlā 'válni' | *-ŋŋuR 'válni' |
| *puɣö 'hőség, nap' | *puqla "hőség, meleg víz" |
| *u:- 'pirít, süt' | *uɣu- 'főzni, felmelegíteni' |
| *l'ə- 'lenni' | *-li- 'válni' |
| *emä 'anya' | *PY əma 'nagymama' |
| *an- 'beszélni' | *anəR - 'kilélegezni' |
| *jeŋkilə 'tűz' | *ək-nəR 'tűz' |
| *ci:daɣa "földi mókus" | *cikðiɣ '(földi) mókus' |
| *n'e:- 'hívj, mondd' | *nəpə 'zaj, hang' |
| Uráli | Eszkimó-Aleut [9] |
|---|---|
| *ila 'alatt' | *at(ǝ) 'lefelé' |
| *elä 'élő' | *ǝt(ǝ) 'legyen' |
| *tuli 'gyere' | *tut 'érkezés, föld' |
| *kuda 'reggel, hajnal' | *qilaɣ "ég" |
| *ke 'ki' | *kina 'ki' |
| *to 'az' | *ta 'az' |
| *kuda 'szövés' | *qilaɣ 'szövés' |
A 'szövés' és a 'reggel' jelentése nagy valószínűséggel nincs összefüggésben, ami azt jelenti, hogy a egybeeső homonímia esetéről van szó, ami csak nagyon ritkán fordul elő véletlenül, ebből következik, hogy nagy valószínűséggel történt valamilyen érintkezés, de pontos következtetéseket nem lehet levonni a ma rendelkezésünkre álló információkból.[9] [10]
| Proto-Uráli | Proto-Jukagir |
|---|---|
| *käliw 'sógor' | *käli |
| *wanča 'gyökér' | *wanča |
| *iś/ća 'apa' | *iśa |
| *lunta 'madár' | *lunta |
| *toxi- 'hozni' | *toxi |
| *ela 'alatt' | *ola |
Proto-Uráli és Proto-Eszkimó-Aleut szám- és eset- jelzők
[szerkesztés]Proto-Uráli és Proto-Eszkimó-Aleut szám és nyelvtani esetjelzők: [6]
| Proto-Uráli | Proto-Eszkimó-Aleut | |
|---|---|---|
| nom./abszolutívusz egyes szám | Ø | Ø |
| kettős szám | *-kə | *k |
| többes szám | *-t | *-t |
| lokatívusz | *-(kə)na | *-ni |
| akkuzatívusz | *-m | – |
| többes szám akkuzatívusz | *-j/i | *-(ŋ)i |
| ablativus | *-(kə)tə | *-kənc |
| datív/latívusz | *-kə/-ŋ | *-ŋun |
Jukagir és Proto-Eszkimó-Aleut verbális és nominális ragozásai
[szerkesztés]Jukagir és Proto-Eszkimó-Aleut verbális és nominális ragozásai: [3]
| Névmás | Jukagir | Eszkimó-Aleut |
|---|---|---|
| Transzlatívusz. 1 sz.egyes sz. | *ŋ | *ŋa |
| 3.sz többes sz. | *ŋi | *ŋi |
| Birtokos eset 3 | *ntə | *n |
| vialis | *-(n)kən | *-(n)kən |
| Ablatívusz | *-(n)kət | *(m/n)əɣ |
| Allatívusz | *(ŋi)n' | *-(m/n)un / *ŋus/*-ŋun |
| Határozó. lokatívusz/latívusz | *nə | *nə |
Birtokos toldalékok
[szerkesztés]Birtokos toldalékok: [11]
| Névmás | Szamojéd | Eszkimó-Aleut |
|---|---|---|
| 1. egyes. | *mǝ | *m(ka) |
| 2. egyes. | *tǝ | *t |
| 3. egyes | *sa | *sa |
| 1. többes | *mat | *mǝt |
| 2. többes | *tat | *tǝt |
| 3. többes | *iton | *ült |
Nyenyec akkuzatívusz és eszkimó rokon birtokos toldalékok [6]
| 1sg | 2sg | 4sg | 1 pl | 2pl | 4pl |
|---|---|---|---|---|---|
| ma | vət/mət | mi | mta | vci/mci | məŋ |
| vmi1 | 2sg | 3sg | 1 pl | 2pl | 3pl |
|---|---|---|---|---|---|
| m'i/mə | mtə | mtab | waq/mat | mtaq/mtat | mtoh/mton |
Nivkh
[szerkesztés]Fortescue nem tekintette Nivkhet az Urál-Szibériai nyelvcsalád részének. Frederik Kortlandt azonban a Nivkh-et az Urál-Szibériai, valamint az Indo-Uráli nyelvcsaládok részének is tekinti: néhány bizonyíték a kapcsolatra: Uráli melléknévi igenév *-pa és Nivkh jelen idejű melléknévi igenév: *-pa. A *mi, *ti névmások a nivkhhez hasonlítva: n´i és či. [12]
Csucsk-Kamcsatkai
[szerkesztés]A Fortescue eleinte Csucsk-Kamcsatkai családot is besorolta, de később arra a következtetésre jutott, hogy a hasonlóságok a kölcsönös befolyásnak köszönhetők. Fortescue szerint a Csucsk-Kamcsatkai több hasonlóságot mutat a Nivkh-el. [13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fortescue (2011). „The relationship of Nivkh to Chukotko-Kamchatkan revisited”. Lingua 121 (8), 1359–1376. o. DOI:10.1016/j.lingua.2011.03.001.
- ↑ Correlating Palaeo-Siberian languages and populations: recent advances in the Uralo-Siberian hypothesis (angol nyelven). ResearchGate. (Hozzáférés: 2019. március 22.)
- ↑ a b c Fortescue (2017. november 6.). „Correlating Palaeo-Siberian languages and populations: recent advances in the Uralo-Siberian hypothesis”. Man in India.
- ↑ Piispanen (2013). „The Uralic-Yukaghiric connection revisited: Sound Correspondences of Geminate Clusters”. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja 2013 (94). DOI:10.33340/SUSA.82515.
- ↑ Caveney. „Uralic-Eskimo initial, first vowel, and medial consonant correspondences with 100 lexical examples”.
- ↑ a b c Fortescue (2016). „How the accusative became the relative”. Journal of Historical Linguistics 6, 72–92. o. DOI:10.1075/jhl.6.1.03for.
- ↑ Caveney, Geoffrey. Uralic-Eskimo initial, first vowel, and medial consonant correspondences with 100 lexical examples.
- ↑ Häkkinen: Uralic-Yukaghir wordlist. elisanet.fi. [2021. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 29.)
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „Kloekhorst 1–14” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Proto-Uralic, Oxford Guide to the Uralic Languages. Oxford, UK: Oxford University Press (2019. november 6.)
- ↑ Bonnerjea (1978. január 1.). „A Comparison between Eskimo-Aleut and Uralo-Altaic Demonstrative Elements, Numerals, and Other Related Semantic Problems”. International Journal of American Linguistics 44 (1), 40–55. o. DOI:10.1086/465517. ISSN 0020-7071.
- ↑ Kortlandt: NIVKH AS A URALO-SIBERIAN LANGUAGE. researchgate.net, 2004
- ↑ Fortescue (2011). „The relationship of Nivkh to Chukotko-Kamchatkan revisited”. Lingua 121 (8), 1359–1376. o. DOI:10.1016/j.lingua.2011.03.001.
Források
[szerkesztés]- Bergsland (1959). „The Eskimo–Uralic hypothesis”. Journal de la Société Finno-Ougrienne 61, 1–29. o.
- Fortescue, Michael. 1998. Language Relations across Bering Strait: Reappraising the Archaeological and Linguistic Evidence. London and New York: Cassell. ISBN 0-304-70330-3ISBN 0-304-70330-3.
- Kortlandt, Frederik. 2006. "Indo-Uralic and Altaic".
- Swadesh (1962). „Linguistic relations across the Bering Strait”. American Anthropologist 64 (6), 1262–1291. o. DOI:10.1525/aa.1962.64.6.02a00090.
További irodalom
[szerkesztés]- Blažek, Václav. 2006. "Chukcho-Kamchatkan and Uralic: lexical evidence of their genetic relationship". In: Orientalia et Classica XI. Aspects of Comparativistics 2, pp. 197–212. Moscow.
- Georg, Stefan; Seefloth, Uwe 2020. "Uralo-Eskimo?".
- Greenberg (2000). „Review of Michael Fortescue, Language Relations across Bering Strait: Reappraising the Archaeological and Linguistic Evidence.”. Review of Archaeology 21 (2), 23–24. o.
- Künnap, A. 1999. Indo-European-Uralic-Siberian Linguistic and Cultural Contacts. Tartu, Estonia: University of Tartu, Division of Uralic Languages.
- Seefloth (2000). „Die Entstehung polypersonaler Paradigmen im Uralo-Sibirischen”. Zentralasiatische Studien 30, 163–191. o.
További információk
[szerkesztés]- Linguist List post about Uralo-Eskimo grammar as reconstructed by Uwe Seefloth, who finds Uralic and Eskimo–Aleut to be each other's closest relatives within Uralo-Siberian
- Discussion of the above and comparisons to Indo-European
- More discussion of the above
- "Nivkh as a Uralo-Siberian language" by Frederik Kortlandt (2004)
- "Chukcho-Kamchatkan and Uralic: Evidence of their genetic relationship" [halott link] by Václav Blažek (2006)