Ulzai-tó
| Ulzai-tó (Liqeni i Ulzës) | |
 | |
| Az Ulzai-tó dél felől | |
| Ország(ok) |  Albánia |
| Típus | mesterséges |
| Elsődleges források | Mat |
| Elsődleges lefolyások | Mat |
| Hosszúság | 8 km |
| Felszíni terület | 13,5 km² |
| Tszf. magasság | 128,7 m |
| Települések | Ulza |
| Elhelyezkedése | |
 Ulzai-tó
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 41° 41′ 04″, k. h. 19° 54′ 47″41.684444°N 19.913056°EKoordináták: é. sz. 41° 41′ 04″, k. h. 19° 54′ 47″41.684444°N 19.913056°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ulzai-tó témájú médiaállományokat. | |
Az Ulzai-tó (albán Liqeni i Ulzës) víztározó Észak-Albániában, a Mat folyónak a Szkander bég hegységen szurdokvölgyekben áttörő mintegy 8 kilométeres szakaszán. 13,5 négyzetkilométeres felületével az ország harmadik legnagyobb területű mesterséges tava. A víztömeg az északra elterülő Mirdita fennsíkja felől a Mat fővölgyébe futó több kisebb patak medrét is elfoglalja, így meglehetősen tagolt partvonalainak hossza az 55 kilométert is meghaladja.
A tó 64 méter magas beton duzzasztógátja 1952 és 1957 között épült fel szovjet segítséggel. Az általa visszaduzzasztott tározó víztömege eléri a 240 millió köbmétert (ennek mintegy fele, 124 millió köbméter az energiatermelésre hasznosítható tározókapacitás), a vízfelszín legmagasabb tengerszint feletti magassága 128 méter. A völgyzáró gát és a tározó elsősorban energetikai céllal épült, de jelentősége meghatározó a Mat-völgy árvízvédelme és öntözése szempontjából is. Az ország első nagy teljesítményű vízerőműve, a Karl Marx Vízerőmű (Hidrocentrali Karl Marks) 1958 januárjában kezdte meg itt a termelést, ezzel az albán villamosenergia-rendszer első termelőegysége lett. A duzzasztóművön áthaladó víz (16 m³/s) energiáját négy, egyenként 6,3 megawattos teljesítményű Francis-turbina alakítja villamos energiává. A mai nevén Ulzai Vízerőmű (Hidrocentrali i Ulzës) átlagos éves termelőkapacitása 100-120 gigawattóra közé esik.
A tó Dibra megye északnyugati határán fekszik, a vízfelület északi öblei átnyúlnak Lezha megye területére. A partján fekvő települések közül legjelentősebb a völgyzáró gátnál lévő, városi jogállású Ulza, valamint Bushkash és Uraka.
A tó nyugati oldalán 2013-ban alapították meg a 42 négyzetkilométeres kiterjedésű Ulzai-tavi körzeti természetvédelmi területet (Parkut Natyror Rajonal “Liqeni i Ulzës”), amely a tó partvidéke mellett magában foglalja a közeli Shkopeti-tavat, valamint a két tó között húzódó Shkopeti-hegyszorost (Gryka e Shkopetit).[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nikolla Lena: Një udhëtim në liqenet e Shkopetit dhe të Ulzës. www.mapo.al (2015) (Hozzáférés: 2017. március 25.) arch
Források
[szerkesztés]- Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
- Michael Furrer et al: Albania Dam Safety Monitoring. Wasser Energie Luft, CVI. évf. 3. sz. (2014) 231–236. o. arch Hozzáférés: 2017. március 25.
- Engjell Zeqo: Efiçenca e gjenerimit të energjisë elektrike 2010. www.ere.gov.al
- Fillimet e energjisë. www.kesh.com.al (Hozzáférés: 2017. március 25.) arch