Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
Українська Радянська Соціалістична Республіка 1919. március 10. – 1991. december 1. | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Harkov (1919–1934) Kijev (1934–1991) | ||
Terület | 603700 km² | ||
Beszélt nyelvek | orosz, ukrán | ||
Pénznem | szovjet rubel | ||
Kormányzat | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Ukrán SZSZK (ukránul: УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка; oroszul: УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1922–1991 között.
Északon a Belorusz SZSZK, északkeleten és keleten az Oroszországi SZSZSZK, délnyugaton a Moldáv SZSZK és Románia, nyugaton Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, délen a Fekete- és az Azovi-tenger határolta. Fővárosa előbb Harkov, majd 1934-től Kijev volt. Az 1960-as évektől közigazgatásilag 25 területből és 2 területi jogú városból állt.
Története
[szerkesztés]Az Orosz Birodalom széthullása idején, 1917 végén megalakult az első ukrán állam, az Ukrán Népköztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik alapító tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.
A kollektivizálás csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió egészére (nemcsak Ukrajnára!) kiterjedő, ukránul holodomornak nevezett éhínség során az országban.
A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között a később Ukrajnához csatolt Jaltán került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország délkeleti része és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a Krím félszigetet.
Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.
1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőműbaleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárszennyezettek.
Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott.
Zászlaja
[szerkesztés]-
Az USZSZK zászlaja 1919 és 1929 között
-
Az USZSZK zászlaja 1929 és 1937 között
-
Az USZSZK zászlaja 1937 és 1949 között
-
Az USZSZK zászlaja 1949 és 1955 között
-
Az USZSZK zászlaja 1955 és 1991 között
További információk
[szerkesztés]Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.