Magyarraszlavica

Magyarraszlavica (más néven Alsóraszlavica, szlovákul: Uhorské Raslavice) Raszlavica településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak bal partján fekszik, a mai Raszlavica keleti részét képezi.

Története

A település a 13. század közepén keletkezett a korábbi Raszlavica nevű szláv falu mellett és már ekkor felépült román stílusú temploma. 1261-ben István ifjabb király oklevelében említik először. 1345-ben Árpádházi Szent Erzsébet volt a védőszentje. A 14. században a tibai váruradalom része volt. A 14.-16. században helyi nemesek birtoka. 1427-ben a bíró házán kívül 15 portája volt. A 15.-16. században a szomszédos Tótraszlavicával együtt a Raszlaviczai család birtoka, akik kúriát is építettek ide. 1600-ban 11 jobbágyház, malom, nemesi kúria, templom, plébánia és iskola is volt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Magyar, és tót Raszlavicza. Két falu Sáros Vármegyében; amannak földes Ura Raszloviczi, és több Uraságok; ennek pedig Winkler, és más Urak, lakosaik katolikusok, és másfélék; Tót Raszlavicza, Magyar Raszlaviczának filiája; fekszenek Bártfa, és Eperjes között, Ternyéhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik jó termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek lévén, második osztálybéliek.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Raszlavicza, (Magyar), tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 2 1/2 mfd. 328 kath., 38 evang., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jobbak közül való a megyében; rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. Raszlaviczy örökösök.”^[2]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

1971-ben egyesítették Tótraszlavicával.

Népessége

1910-ben 366 lakosából 243 szlovák, 44 magyar anyanyelvű lakta, jelentős cigány kisebbséggel.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 13. század közepén épült, Szűz Mária tiszteletére van szentelve.
A felső kastély a 17. század közepén épült, ma kolostor.
Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, 1996-ban műemlékké nyilvánították.
Zsinagóga.

Lásd még

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]