U511 Szimferopol
| Szimferopol | |
 | |
| Az SZSZV–46 1987-ben a Fekete-tengeren | |
| Hajótípus | iskolahajó |
| Üzemeltető |  Ukrán Haditengerészet |
| Hajóosztály | Arhipelag osztály (Moma-Mod) |
| Pályafutása | |
| Építő | Északi Hajógyár (Gdańsk) |
| Vízre bocsátás | 1973. január 1. |
| Szolgálatba állítás | 1973 |
| Szolgálat vége | 2013. január 5. |
| Sorsa | szolgálatból kivonva |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 1080 t (normál) 1580 t (teljes terhelésnél) |
| Hossz | 73,3 m |
| Szélesség | 11,2 m |
| Merülés | 3,9 m (maximális) |
| Hajtómű | 2 db 6TD4 dízelmotor, 2 hajócsavar |
| Üzemanyag | gázolaj |
| Sebesség | 17 csomó |
| Hatótávolság | 9700 mérföld (11 csomónál) |
| Fegyverzet | 8 db Igla kézi légvédelmi rakétaindító |
| Legénység | 85 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az U511 Szimferopol (ukrán betűkkel: Сімферополь) az Ukrán Haditengerészet 861M tervszámú iskolahajója volt 2012-ig. Eredetileg SZSZV–46 jelzéssel és Jupiter (orosz betűkkel: Юпитер) néven a Szovjet Haditengerészetnél az Arhipelag osztály (NATO-kódja: Moma-Mod) tagjaként mint közepes felderítő hajó állították szolgálatba. A Szovjetunió felbomlása után az orosz Fekete-tengeri Flottához tartozott, majd 1996-ban került ukrán fennhatóság alá. Honi kikötője Szevasztopolban volt. A hajót Lengyelországban, a gdański Északi Hajógyárban építették hidrológiai mérőhajóként, majd a Szovjetunióban alakították át katonai feladatokra.
Története
[szerkesztés]A 861 tervszámú hidrológiai mérőhajókat szovjet megrendelésre Lengyelországban a gdański Északi Hajógyár építette a Szovjet Haditengerészet számára. Ezek közül 1968–1973 között kilenc darabot a Szovjetunióban 861M jelzéssel rádióelektronikai felderítőhajóvá alakítottak át. Feladatuk az ellenséges hajók és flotta-csoportok kommunikációjának nyomon követése volt.
Az U511 Szimferopolt Gdańskban 861/30 gyári szám alatt építették és 1973. január 31-én bocsátották vízre. 1973 júniusában helyezte üzembe a Szovjet Haditengerészet SZSZV–416[1] hadrendi jelzéssel, Jupiter néven. A hajót a szovjet Fekete-tengeri Flotta 112-es felderítő hajódandárjánál állították szolgálatba. Honi kikötője kezdetben Szevasztopolban, később a Donuzlav-tavon, Mirnijben volt.
A hajó fontos feladatokat hajtott végre a hidegháború időszakában. Fő bevetési területe a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán Ibériai-félsziget körüli térsége volt, ahol feladata az Egyesült Államok és a NATO haditengerészeti egységeinek, főként az Egyesült Államok Haditengerészete 6. Flottájának, elsősorban a repülőgép-hordozók, a tengeralattjárók mozgásának megfigyelése és kommunikációjuk lehallgatása volt.
1974–1976 között Libanon és Izrael térségében hajtott végre bevetéseket és az arab–izraeli konfliktusokról gyűjtött információt, majd 1976-ban modernizálták. Még abban az évben Gibraltár térségében az akkor újonnan megjelent Nimitz repülőgép-hordozóról gyűjtött adatokat. 1987-ben az Amerikai Egyesült Államok Líbia ellen indított katonai akcióját figyelte meg a Szidra-öböl térségében. Emellett a hajó részt vett több amerikai és NATO tengeri hadgyakorlat megfigyelésében, több esetben tengeri rakétalövészetek térségében gyűjtött információt.
_%D0%A1%D1%96%D0%BC%D1%84%D0%B5%D1%80%D0%BE%D0%BF%D0%BE%D0%BB%D1%8C.png)
A hajót Oroszország 1996. január 10-én átadta Ukrajnának, ahol az Ukrán Haditengerészet U511 hadrendi jelzéssel, Szimferopol néven parancsnoki hajóként állította rendszerbe. Az ukrán haditengerészeti lobogót 1996. március 1-jén vonták föl a hajóra. Honi kikötője a Donuzlav tavon Novoozerne lett. A hajó 1999-ben átkerült Szevasztopolba, az Ukrán Haditengerészet 1. Hajódandárjához. 2002-ben nagyjavításra vezényelték Balaklavába. A nagyjavítást a balaklavai Metaliszt hajójavító üzem végezte el. 2006-ban visszavezényelték aktív szolgálatba, és az Ukrán Haditengerészet szevasztopoli Nahimov Haditengerészeti Akadémiájának állományába került iskolahajónak.
Az ukrán kormány 2012. november 7-i határozata alapján 2013 januárjában kivonták az Ukrán Haditengerészet állományából és leselejtezték.[2] 2014. március 10-én átvontatták Inkermanba szétbontásra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Szovjet Haditengerészetnél a felderítő hajókat konspirációs okokból távközlési hajónak nevezték és SZSZV (szudno szvjazi, magyarul távközlési hajó) jelzéssel látták el.
- ↑ Kabmin szpiszav siszty bojovih korabliv ukrajinszkoho flotu (A Miniszteri Kabinet selejtezte az ukrán flotta hat hadihajóját, Bigmir.net, 2012. november 8. (ukránul)
Források
[szerkesztés]- V. P. Zablockij, V. V. Kosztricsenko: Korabli i szuda Vojenno-Morszkih Szil Ukraini (kratkij szpravocsnyik), UKCentr, Doneck, 1998, ISBN 966-95347-2-0, p. 20. (oroszul)