Ugrás a tartalomhoz

Turbókörforgalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A turbókörforgalom olyan körforgalom, amibe való behajtás előtt be kell sorolni a megfelelő sávba, mert az egyes sávokból a kijáratoknak csak egy része érhető el. Magában a körforgalomban és az azt közvetlenül megelőző 15-20 méteres útszakaszon már nem lehet sávot váltani; ezt a körforgalmon belül gyakran sávelválasztó elemekkel (pl. gömbsüveg) is akadályozzák.[1]

Kialakulása

[szerkesztés]

A turbó körforgalmat a Delfti Műszaki Egyetemen találta ki Bertus Fortuijn a '90-es évek végén többsávos utak hatékony és biztonságos keresztezésére, miután a normál kétsávos körforgalom hatékonytalannak és balesetveszélyesnek bizonyult.

Problémák a hagyományos kétsávos körforgalmakkal

[szerkesztés]

Az alapvető probléma a hagyományos kétsávos körforgalmakkal, hogy a kihajtás nehézségei, a baleset lehetősége és az ezekből adódó plusz stresszfaktor miatt senki nem szeret behajtani a belső sávba, ami miatt a kétsávos körforgalom kapacitása nem sokkal nagyobb az egysávosénál. Amikor viszont a forgalom sűrűsége megköveteli a belső sáv használatát, akkor valóban gyakoriak is a balesetek.
A kétsávos körforgalomba való behajtáskor a sávválasztás egy fogolydilemmához hasonló játékelméleti probléma. Ha mindenki a körforgalom belső sávjába sorolna be, aki a harmadik vagy negyedik kijáraton akar kihajtani, és társadalmi konszenzus születne arról, hogy a külső sávban haladó mindig elsőbbséget ad a belső sávból a körforgalmat elhagyni szándékozónak, azzal a teljes rendszer hatékonysága növekedne. Viszont az egyén számára mindig az a legegyszerűbb, leggyorsabb, legbiztonságosabb, leginkább stresszmentes, ha minden esetben a külső sávot választja, hiszen ott végig elsőbbsége van, míg a belső sávot választva nem számíthat arra, hogy kihajtásnál a külső sávban haladó elsőbbséget ad neki.

A turbókörforgalom előnyei

[szerkesztés]

Megfelelő alkalmazása esetén egyszerre nő a kapacitás és a biztonság, mind a sztenderd egy- és kétsávos körforgalomhoz, mind a lámpás kereszteződéshez képest.[2][3]
A tanulmányok és kísérletek alapján a balesetek száma 72%-kal csökken a hagyományos kétsávos körforgalmakhoz képest.
A lámpás kereszteződéshez képest a kiépítési és fenntartási költségek is jelentősen csökkennek.

Sztenderd kétsávos körforgalom (bal) és turbókörforgalom (jobb) potenciális baleseti pontjai

A turbókörforgalom hátrányai

[szerkesztés]
Turbó körforgalmat jelző közlekedési tábla Nijmegenben
  • 360°-os fordulót nem minden irányból lehet tenni
  • A körforgalomtípust nem ismerőket elsőre összezavarhatja a kialakítása

Egyértelmű útburkolati jelek felfestésével, táblákkal, illetve a vonatkozó KRESZ-ismeretek oktatásával, tájékoztató kampányokkal ezek a hátrányok minimalizálhatók.

Alapvető követelmények

[szerkesztés]
  • Útburkolati jelek alkalmazása a sávokon a kihajtási lehetőségekről, legalább 200 m-rel a körforgalom előtt.
  • Tájékoztató tábla a kihajtási lehetőségekről egyszer 400 m-rel a körforgalom előtt, egyszer pedig 40–100 m-rel előtte.
  • Sávelválasztó elemek alkalmazása a körforgalmon belül, illetve a párhuzamos behajtó- és kihajtó sávoknál 15-20 méter hosszan. Ahol kamionok is közlekedhetnek, ott a sávelválasztó elemeket úgy kell megválasztani, hogy a kamionok szükség esetén át tudjanak hajtani rajtuk, de a személyautó vezetőit eltántorítsa az ad hoc jellegű meggondolatlan sávváltásoktól.

Alaptípusa

[szerkesztés]
Lehetséges kijáratok a sávválasztás függvényében a turbókörforgalom alaptípusában

Az ábrán is látható alaptípusát általában egy nagyobb és egy kisebb forgalmú út kereszteződésébe telepítik.
A nagyobb forgalmú útról érkezve az egyenes továbbhaladás a sávválasztástól függetlenül biztosított. Csak az első és harmadik kijáraton való kihajtás (tehát jobbra vagy balra való továbbhaladás) esetén fontos előre besorolni a külső- illetve belső sávba.
A kisebb forgalmú útról érkezve a külső sávból csak jobbra lehet kanyarodni, a belső sávból viszont minden irányba, kivéve a 360°-os fordulót.
360°-os fordulót csak a nagyobb forgalmú útról érkezve a belső sávba besorolva lehet tenni.

További típusai

[szerkesztés]

Az alaptípuson kívül az alábbi típusokat alkalmazzák még[4]:
"Tojás" típusú körforgalom
A kisebb forgalmú útról kettő helyett csak egy bevezető sávot alkalmaznak.
Részleges turbókörforgalom
Minden kijáraton csak egy sáv vezet ki. A nagyobb forgalmú úton a belső sávból csak a harmadik (és negyedik) kijárat érhető el. A külső sáv szolgál a jobbra kanyarodásra és az egyenes továbbhaladásra is.
"Térd" típusú körforgalom
A nagyforgalmú irányok nem átellenesen helyezkednek el, hanem egymással szomszédosak. Itt mindkét nagyforgalmú úton egy behajtó sáv szolgál a másik nagyforgalmú útra való rátérésre, a másik behajtó sáv pedig a két kisforgalmú útra vezet.
Három és öt kijáratú alap- / tojás- / térd típusú turbókörforgalom
Nagyobb forgalmú irányból mindig kettő van, kisebb forgalmú irányból lehet egy vagy három.
"Spirál" típusú körforgalom
A nagyforgalmú úton három, a kisforgalmú úton két behajtósáv van. Kihajtósávból minden kijáratnál kettő van.
"Rotor" típusú körforgalom
Négy közel azonos forgalmú út csomópontjában alkalmazzák. Az egyetlen 90°-ra forgásszimmetrikus elrendezés. Mind a négy irányban három behajtósáv és két kihajtósáv található meg.
"Csillag" típusú körforgalom
A rotor körforgalomhoz hasonló, de csak három kijárata van.
"Kutyacsont" típusú körforgalom
Autópályafelhajtóknál alkalmazzák.
Turbó körgeometriájú jelzőlámpás csomópont
'Olyan körgeometriájú jelzőlámpás csomópont ("lámpás körforgalom"), ami egyben a turbó körforgalmak alapelveit is alkalmazza.
Turbószerű körforgalom
Sok olyan példa található a világon, ahol a turbó körforgalmak elveit próbálják alkalmazni, de valamelyik követelmény nem teljesül. Például nincsenek sávelválasztó elemek.

Elterjedése

[szerkesztés]

A jelenleg a világon megtalálható kb. 680 db turbókörforgalom nagyjából 70%-a Hollandiában, a további 30% nagy része Európán belül található.[5] Európán kívül elenyésző mennyiség található meg belőle, de például az első bal oldali közlekedésű turbó körforgalmat 2012-ben Dél-afrikában Zuluföldön adták át, ami egyben az első volt Afrikában, illetve azóta is az egyetlen a déli féltekén.
Magyarországon az első két turbó körforgalmat Kecskeméten és Zalaegerszegen telepítették 2008-ban, jelenleg 30 db van használatban országszerte. Érdekes módon Budapesten még nem épült. A legújabb projekt a miskolci Vörösmarty Mihály utca és Király utca kereszteződésében épülő háromsávos turbókörforgalom.[6]

Turbó körforgalmak száma országonként 2021-ben
Ország Turbó körforgalmak 1 millió lakosonként
 Aruba 16 137
 Belgium 5 0,43
 Csehország 17 1,6
 Észtország 15 11,3
 Finnország 21 3,8
 Hollandia 396 22,3
 Horvátország 9 2,3
 Magyarország 30 3
 Németország 19 0,23
 Lengyelország 82 2,1
 Spanyolország 4 0,08
 USA 4 0,01

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]