Ugrás a tartalomhoz

Triklór-etilén

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Triklóretén szócikkből átirányítva)
triklór-etilén
IUPAC-név triklór-etén
Más nevek Tri
Kémiai azonosítók
CAS-szám 79-01-6
PubChem 6575
EINECS-szám 201-167-4
ATC kód N01AB05
Gyógyszer szabadnév trichloroethylene
SMILES
ClC=C(Cl)Cl
InChI
1/C2HCl3/c3-1-2(4)5/h1H
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2HCl3
Moláris tömeg 131,39 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
Sűrűség 1,46 g/cm³ 20°C-on[1]
Olvadáspont −86 °C[1]
Forráspont 87 °C[1]
Oldhatóság (vízben) Rossz (1 g/l)[1]
Törésmutató (nD) 1,4777 19,8°C-on
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T),
Karcinogén (Cat. 2),
Mutagén (Cat. 3)[1]
NFPA 704
1
2
0
 
R mondatok R45-R36/38-R52/53-R67[1]
S mondatok S53-S45-S61[1]
Öngyulladási hőmérséklet 420 °C
LD50 4920 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vinil-halogenid vinil-klorid
Rokon vegyületek kloroform
1,1,1-triklór-etán
1,1,2-triklór-etán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A triklór-etilén (vagy triklór-etén, „Tri”) a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, az etilén klórtartalmú származéka. Színtelen, jellegzetes szagú, nagy sűrűségű folyadék. Vízben alig oldódik, de elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel (például alkohollal, éterrel, benzinnel). Jó oldószer.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Nem gyúlékony vegyület, az égést nem táplálja. Fény hatására vagy alumíniumpor jelenlétében bomlik, sósavgáz válik belőle szabaddá. Ezt a bomlást néhány vegyület, például a trietil-amin akadályozza. Nyílt láng hatására nagyon mérgező foszgénné alakulhat, ezt dohányzás is kiválthatja. Ha lúgok jelenlétében melegítik, diklór-acetilén képződik és öngyulladás történhet.

Élettani hatása

[szerkesztés]

Kis mennyiségben altató hatású, nagy mennyiségben mérgezést okozhat. Ennek tünetei az émelygés és a hányás, és akár halálos kimenetelű is lehet.

Előállítása

[szerkesztés]

A triklór-etilén előállítására több módszer is létezik. Az egyik eljárás szerint először acetilénből klóraddícióval 1,1,2,2-tetraklór-etánt állítanak elő, majd ebből hidrogén-klorid eliminációjával triklór-etilént nyernek.

Felhasználása

[szerkesztés]

Régebben oldószerként (nyersgumi, bitumen, kátrány oldására) és extrahálószerként alkalmazták, ma már ezekre a célokra kevéssé használják. Felhasználták textíliák, ruhaneműk száraz tisztítására is.

Kiindulási anyag egyes szerves kémiai szintézisekben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h A triklór-etilén vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 24. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Furka Árpád: Szerves kémia
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I-1-es kötet