A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A trigamma-függvény, ψ1(z), a második poligamma-függvény.
Definíciója:[1]
.
Ebből a definícióból következik:
![{\displaystyle \psi _{1}(z)={\frac {d}{dz}}\psi (z)}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/d1df7b130b7aeee931a1f2356603561f4341486f)
Ahol ψ(z) a digamma-függvény.
A trigamma-függvény definiálható sorozat összegeként is:
![{\displaystyle \psi _{1}(z)=\sum _{n=0}^{\infty }{\frac {1}{(z+n)^{2}}},}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c775c33466542cb046f59c7221e3e82fba348422)
melynek a Hurwitz zéta-függvény egy speciális esete:
Megjegyzés: a két utóbbi formula csak akkor érvényes, ha 1 - z nem természetes szám
Trigamma függvény ψ1(z), , a komplex síkon, erősebb színek jelzik a zéróhoz közeli értékeket
![{\displaystyle \psi _{1}(z)=\int _{0}^{1}\int _{0}^{y}{\frac {x^{z-1}y}{1-x}}\,dx\,dy}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/224da793e3cb86aababdf2f1c360db69cd952f4d)
.
A trigamma-függvény kifejezhető rekurzív sorozattal:
![{\displaystyle \psi _{1}(z+1)=\psi _{1}(z)-{\frac {1}{z^{2}}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/614229f0165a3ca35424ca8e2882e40de8a36146)
![{\displaystyle \psi _{1}(1-z)+\psi _{1}(z)=\pi ^{2}\csc ^{2}(\pi z).\,}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/a8682b409552f9e59c38def36928d5bf2120ab0a)
![{\displaystyle \psi _{1}\left({\frac {1}{4}}\right)=\pi ^{2}+8K}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/f38c3277d520cb808e62a32d34a936518199951b)
![{\displaystyle \psi _{1}\left({\frac {1}{2}}\right)={\frac {\pi ^{2}}{2}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/e2d44c304d260acad5b619f2bcc4ddd6ea665283)
![{\displaystyle \psi _{1}(1)={\frac {\pi ^{2}}{6}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/8adb816feeaafd528a681eb0aaeaf0de148950f9)
ahol K a Catalan-állandó
- Milton Abramowitz and Irene A. Stegun: Handbook of Mathematical Functions. (hely nélkül): Dover Publications, New York. 1964. ISBN 0-486-61272-4