Trichosphaerium
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Trichosphaerium témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Trichosphaerium témájú kategóriát. |
A Trichosphaerium az Amoebozoa egyik nemzetsége életciklusa során különös morfológiai átalakulásokkal méret és alak tekintetében is. Héjuk lehet, mely lehet fedett vagy fedetlen. A Microcoryciidae rokona, melybe más héjas amőbák tartoznak az Amoebozoa Corycidia kládján belül.
Alapvető fontossága van a szénciklusban.
Történet
[szerkesztés]Eredetileg a likacsosházúakhoz és a Testacealobosába is sorolták kalcittartalmú héja miatt, azonban előbbiekkel szemben több lebenyes állába van.[1] Elsőként felfedezett faja a T. sieboldi Schneider 1878. Ezután további két egyértelműen ide sorolt faját fedezték fel, ezek a T. micrum Angell 1975 és a T. platyxyrum Angell 1976.[2][3]
1993-ban a Rhizopodába helyezte Thomas Cavalier-Smith.[4]
2015-ben Ruggiero et al. a Lobosa altörzs Discosea osztálya Flabellinia alosztályába,[5] 2017-ben Cavalier-Smith létrehozta a Trichosea főrendet, melynek egyetlen rendje a Trichosida.[1] 2019-ben Adl et al. a Tubulinea Corycidia kládjába helyezték.[6]
Morfológia
[szerkesztés]Az Amoebozoa többi csoportjától többpórusú héj és speciális nem mozgó álláb (daktilopódium) különíti el, mely ujj alakú érzékelő szerkezet. Morfológiája, viselkedése és életciklusa a többi fajtól jelentősen eltér. Kevéssé ismert életciklusa során jelentős alak- és méretváltozásokon megy keresztül: 10 μm-ről gyorsan akár több mint 1 mm-ig nőhet, és szabad szemmel is láthatóvá válhat. Oly változó morfotípusokat mutathat, hogy más amőbafajokkal könnyen összetéveszthető.[7]
Nagy több sejtmagvú amőba, vastag héja kalcitspiculákból áll.[1]
Vitatott beszámolókban két trofozoita állapot váltakozásáról írnak életciklusa során: az egyik a rugalmas spiculákkal fedett héjú szkizonta, a másik a rugalmasabb fedetlen héjú gamonta. Fritz Schaudinn 1899-es tanulmányai szerint a gamonta ostoros ivarsejteket termel, melyek zigótává egyesülnek, majd szkizontát hoznak létre. Bár mindkét morfotípust megfigyelték, és laboratóriumi kultúrákban tartották, az évtizedek során nem találtak újból nemzedékváltakozást, tovább bonyolítva ezen amőbák viselkedését.[7]
Élőhely
[szerkesztés]Tengeri amőba.[8]
Ökológia
[szerkesztés]Alapvetően heterotróf, de AM-I-7 faja egy Symbiodinium-fajjal laboratóriumban indukált szimbiózisban élhet, együtt akár 2 évig is élhetnek.[9] A szénciklusban fontos szerepe lehet, mivel a hínársejtfalak kibocsátotta anyagot emészti.[10]
Rendszertan
[szerkesztés]
A Trichosphaerium a Trichosphaeriidae (más néven Trichosidae)[11] és a Trichosida egyetlen nemzetsége.[1][12] Filogenetikai helyzete vitatott volt,[7] de 2017-től a tanulmányok a Tubulineába,[1][13] azon belül a filogenomikai alapon megállapított, a Tubulineában bazális Corycidiába helyezik a Microcoryciidae mellé.[12][14]
Szinonimák
[szerkesztés]2016-ban Thomas Cavalier-Smith leírta az Atrichosa nemzetséget egy leírtalan Trichosphaerium-fajhoz, leírva, hogy ennek típustörzse 18S rDNS alapján nem a Trichosphaeriumhoz tartozik, hanem különálló, de hasonló és közeli rokon élőlény.[1] Ezt azonban az eukarióta osztályozás 2019-es változata nem fogadta el, ahol az Atrichosa a Trichosphaerium újabb szinonimája, „amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik”.[6] Egy másik nemzetség, a Pontifex feltehetően szintén szinonimája, de ez bizonytalan.[1]
Fajok
[szerkesztés]A nemzetségnek 4 faját írták le elsősorban a héjat fedő spiculák morfológiája alapján.[7]
- Atrichosa algivora Cavalier-Smith 2016: az egyetlen genetikailag szekvenált Trichosphaerium-kultúrából (ATCC 40318) eredő faj.[1] Nincs önálló Atrichosa nemzetségként elfogadva, sem formálisan visszaegyesítve a Trichosphaeriumba.[6]
- Trichosphaerium micrum R. W. Angell 1975[2]
- Trichosphaerium platyxyrum R. W. Angell 1976[3][3]
- Trichosphaerium sieboldi Schneider 1878
Szénhidrogénbontás
[szerkesztés]Hosszú láncú halogénezett szénhidrogéneket használhatnak egyes fajai szénforrásként, melyeket oxidatív dehalogénezéssel a megfelelő zsírsavvá alakíthatnak.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2016. június 1.). „187-gene phylogeny of protozoan phylum Amoebozoa reveals a new class (Cutosea) of deep-branching, ultrastructurally unique, enveloped marine Lobosa and clarifies amoeba evolution”. Molecular Phylogenetics and Evolution 99, 275–296. o. DOI:10.1016/j.ympev.2016.03.023. PMID 27001604.
- ↑ a b Angell, Robert W. (1975). „Structure of Trichosphaerium micrum sp. n.”. The Journal of Protozoology 22, 18–22. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1975.tb00937.x.
- ↑ a b c Angell, Robert W. (1976). „Observations on Trichosphaerium platyxyrum sp. n.”. J Protozool 23 (3), 357–364. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1976.tb03788.x.
- ↑ Cavalier-Smith T (1993. december). „Kingdom Protozoa and its 18 phyla”. Microbiol Rev 57 (4), 953–994. o. DOI:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMID 8302218. PMC 372943.
- ↑ Ruggiero MA, Gordon DP, Orrell TM, Bailly N, Bourgoin T, Brusca RC, Cavalier-Smith T, Guiry MD, Kirk PM (2015. április 29.). „A higher level classification of all living organisms”. PLoS One 10 (4), e0119248. o. DOI:10.1371/journal.pone.0119248. PMID 25923521. PMC 4418965.
- ↑ a b c Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b c d Tekle YI, Hanh T, Fang W, Mandakini S, Isimeme U (2023). „Omics of an Enigmatic Marine Amoeba Uncovers Unprecedented Gene Trafficking from Giant Viruses and Provides Insights into Its Complex Life Cycle”. Microbiology Research 14 (2), 656–672. o. DOI:10.3390/microbiolres14020047. PMID 37752971. PMC 10521059.
- ↑ Lahr DJG, Parfrey LW, Mitchell EA, Katz LA, Lara E (2011. július 22.). „The chastity of amoebae: re-evaluating evidence for sex in amoeboid organisms”. Proc Biol Sci 278 (1715), 2081–2090. o. DOI:10.1098/rspb.2011.0289. PMID 21429931. PMC 3107637. „The enigmatic genus of marine amoebae Trichosphaerium”
- ↑ Rogerson A, Polne-Fuller M, Trench RK, Gibor A. „A laboratory-induced association between the marine amoeba Trichosphaerium AM-I-7 and the dinoflagellate Symbiodinium #8”. Symbiosis 7, 229–241. o. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Rogerson A (1991. március 15.). „On the abundance of marine naked amoebae on the surfaces of five species of macroalgae”. FEMS Microbiol Ecol 85. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Adl SM, Simpson AG, Farmer MA et al. (2005). „The new higher level classification of eukaryotes with emphasis on the taxonomy of protists”. J Eukaryot Microbiol 52 (5), 399–451. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2005.00053.x. PMID 16248873.
- ↑ a b Seungho K, Tice AK, Spiegel FW, Silberman JD, Pánek T, Čepička I, Kostka M, Kosakyan A, Alcăntara DMC, Roger AJ, Shadwick LL, Smirnov A, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Brown MW (2017. szeptember 1.). „Between a Pod and a Hard Test: The Deep Evolution of Amoebae”. Molecular Biology and Evolution 34 (9), 2258–2270. o. DOI:10.1093/molbev/msx162. PMID 28505375. PMC 5850466.
- ↑ Tekle YI, Wood FC (2017. szeptember 1.). „Longamoebia is not monophyletic: Phylogenomic and cytoskeleton analyses provide novel and well-resolved relationships of amoebozoan subclades”. Molecular Phylogenetics and Evolution 114, 249–260. o. DOI:10.1016/j.ympev.2017.06.019. PMID 28669813.
- ↑ Tekle YI, Wang F, Wood FC, Anderson OR, Smirnov A (2022). „New insights on the evolutionary relationships between the major lineages of Amoebozoa”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-15372-7. PMID 35778543. PMC 9249873.
- ↑ Kaska DD, Yokota T, Webb HM, Gibor A, Polne-Fuller M, Kaska WC. „Long-chain chloroalkane utilization by a marine protozoan”. J Gen Microbiol 137, 2669–2672. o. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Trichosphaerium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
