Flabellinia
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
|
Flabellinea | ||||||||
| Kládok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Flabellinia témájú rendszertani információt. |
A Flabellinia (eredetileg Flabellinea) az Amoebozoa kládja. Mozgás során lapos, elöl egyértelmű hialoplazma réteggel. Egyes fajai a hialoplazmából kiinduló vékony alállábakat alkotnak, de a sejtplazma nem folyik beléjük a valódi állábakkal ellentétben, és a Tubulinea kládhoz hasonlóan meghatározott központi tengely nélkül mozog. Ezenkívül nincs héja vagy ostora, és elsősorban molekuláris fák eredményei egyesítik.[1]
Történet
[szerkesztés]A csoportot eredetileg Alekszej V. Szmirnov et al. hozták létre Flabellinea néven, mely összetételében a Cavalier-Smith et al. által 2004-ben létrehozott Discosea kládhoz volt hasonló.[2] 2005-ben Szmirnov et al. létrehozták a Flabellinia nevet, 2011-ben pedig elfogadták a Discoseát osztályként, a Flabellineát alosztállyá tették, és Flabelliniára nevezték át.[3]
2019 előtt a Flabelliniába sorolták többek közt a Pellitida és Trichosphaerium csoportokat is,[4] előbbi ma a Centramoebia, utóbbi a Corycidia tagja.[5]
2017-ben Kang et al. kevéssé alátámasztott kládként mutatták ki, 2022-ben Tekle et al. növelték alátámasztottságát.[6]
Thomas Cavalier-Smith 2022-ben közzétett rendszertanában az általa létrehozott Discosa altörzs egyetlen osztályának, a Discoseának alosztályaként és a Centramoebia testvércsoportjaként írta le.[7]
Morfológia
[szerkesztés]Lapos, általában legyező, nyújtott vagy szabálytalan háromszög alakú, alállába sose hegyes. A Thecamoebida gyakran nyújtott, nyelv vagy szabálytalan háromszög alakú, állábai nem különülnek el. A Dermamoebida nyújtott, lándzsa vagy háromszög alakú, sejtfelszíne sima vagy kevés széles kiemelkedéssel rendelkezik, de sose ráncos. Rövid, széles állábai vannak, egyes fajai daktilopódiumokkal is rendelkeznek. Sejtburka vastag, többrétegű vagy szorosan egymás melletti helikális szerkezetekből áll. A Mycamoeba gemmipara lapos, nyelv alakú, differenciált glikokalixszal nem rendelkezik, többsejtű állapottal igen. A Dactylopodida mozgó állapota általában szabálytalan háromszög alakú előremutató alappal, széles elülső hialoplazmával, fonalas tengelymagokkal daktilopódiumaiban és lebegő állábaiban, a Vannellida legyező vagy spatula alakú, állábai nem különülnek el, hialoplazmája a sejt elülső felét is kiteheti, a granuloplazma egy szubsztrát feletti kiemelkedésben összpontosul.[5] Nem ismert benne centroszóma.[5]
Bár sejtplazmaáramlása általában egytengelyű, egyes fajok többtengelyű áramlással is rendelkezhetnek.[8]
Életmód
[szerkesztés]Bakterivor fajai egyaránt esznek fotoszintetikus (például Synechococcus elongatus) és nem fotoszintetikus (például Escherichia coli) baktériumokat.[9]
Életciklus
[szerkesztés]A Mycamoeba életciklusa összetett – a trofozoita előbb kokkoid állapotúvá válik, majd többször csírázva álmicéliumokat hoz létre végeiken gömbölyű cisztákkal. Az álmicéliumok a ciszták trofozoitává válása előtt lebomlanak és felszabadítják a cisztákat. A Vannella fimicola protoszteloid sporokarpikus életciklusú. Nincs ostoros vagy szorokarpikus faja.[5] A többi faj életciklusa egyszerű: magas tápanyagtartalom esetén trofozoiták, alacsony esetén ciszták.[9]
A Sappinia ivaros szaporodásra képes lehet.[8]
Genetika
[szerkesztés]Több faja rendelkezik a 2021-ig a Discoseán belül csak az Acanthamoeba castellaniiban ismert DisRab1G fehérjével.[10] Megvilágított környezetben fotoszintetikus baktériumok hatására több monooxigenáza expressziója nő, feltehetően az elfogyasztott baktériumok termelte oxigén – a reaktív oxigénszármazékok forrása – fogyasztása végett. A szingulett oxigén hatását fizikailag és kémiailag csökkentő karotinoidok anyagcseréje fehérjéi expresszióját növeli, továbbá számos hősokkfehérje és ubikvitinációs és proteaszóma-fehérje expresszióját is növeli.[9] Ezzel szemben a sejtváz, a sejtmozgás és a fagocitózis fehérjéi expressziója többnyire csökken.[9] E változások az oxidatív stressznek tulajdonítható.[9]
Tenyészthetőség
[szerkesztés]A vízmentes fűmag-agar keverékkel tenyészthető a legtöbb faj, de a Paramoebidae, a Vexilliferidae, a Vannellidae és a Cochliopodiidae fajai tenyésztésére csak a vizes tápanyagmentes agar alkalmas egyaránt. A Vexilliferidae kizárólag utóbbi közegen tenyészthető.[11]
Lehetséges patogén fajok
[szerkesztés]2001-ben Sappinia-fertőzésről számoltak be,[12] melyet eredetileg morfológiai alapon a Sappinia diploidea fajba soroltak, de 2009-es filogenetikai vizsgálatok alapján a Sappinia pedata tagja;[13] azonban kevés a bizonyíték arra, hogy fertőzhet, mivel egyetlen leírt esete 2001-ből származik.[14] Feltehetően nyálkahártyával vagy sérült bőrrel érintkezve fertőzhet.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Smirnov AV, Chao EEY, Nassonova ES, Cavalier-Smith T (2011. október 1.). „A revised classification of naked lobose amoebae (Amoebozoa: lobosa)”. Protist 162 (4), 545–570. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.04.004. ISSN 1618-0941. PMID 21798804.
- ↑ Cavalier-Smith T, Chao EEY, Oates B (2004). „Molecular phylogeny of the Amoebozoa and evolutionary significance of the unikont Phalansterium”. Eur J Protistol 40, 21–48. o. DOI:10.1016/j.ejop.2003.10.001.
- ↑ Smirnov A, Nassonova E, Berney C, Fahrni J, Bolivar I, Pawlowski J (2005. augusztus 1.). „Molecular phylogeny and classification of the lobose amoebae”. Protist 156 (2), 129–142. o. DOI:10.1016/j.protis.2005.06.002. PMID 16171181.
- ↑ Adl SM, Simpson AG, Lane CE, Lukeš J, Bass D, Bowser SS, Brown MW, Burki F, Dunthorn M, Hampl V, Heiss A, Hoppenrath M, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, McManus H, Mitchell EA, Mozley-Stanridge SE, Parfrey LW, Pawlowski J, Rueckert S, Shadwick L, Schoch CL, Smirnov A, Spiegel FW (2012. szeptember 28.). „The revised classification of eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 59 (5), 429–493. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMID 23020233. PMC 3483872.
- ↑ a b c d Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Tekle YI, Wang F, Wood FC, Anderson OR, Smirnov A (2022. december 19.). „New insights on the evolutionary relationships between the major lineages of Amoebozoa”. Sci Rep 12, 11173. o. DOI:10.1038/s41598-022-15372-7. PMID 35778543. PMC 9249873.
- ↑ Cavalier-Smith T (2022. május). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356.
- ↑ a b Kang S, Tice AK, Spiegel FW, Silberman JD, Pánek T, Čepička I, Kostka M, Kosakyan A, Alcântara DMC, Roger AJ, Shadwick LL, Smirnov A, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Brown MW (2017. szeptember 1.). „Between a pod and a hard test: the deep evolution of amoebae”. Mol Biol Evol 34 (9), 2258–2270. o. DOI:10.1093/molbev/msx162. PMID 28505375. PMC 5850466.
- ↑ a b c d e Uzuka A, Kobayashi Y, Onuma R, Hirooka S, Kanesaki Y, Yoshikawa H, Fujiwara T, Miyagishima SY (2019. december 6.). „Responses of unicellular predators to cope with the phototoxicity of photosynthetic prey”. Nat Commun 10. DOI:10.1038/s41467-019-13568-6. PMID 31811209. PMC 6898599.
- ↑ Porfírio-Sousa AL, Tice AK, Brown MW, Lahr DJG (2021. március 29.). „Phylogenetic reconstruction and evolution of the Rab GTPase gene family in Amoebozoa”. Small GTPases 13 (1), 100–113. o. DOI:10.1080/21541248.2021.1903794. PMID 33779495. PMC 9707542.
- ↑ Mrva M, Garajová M (2018. március 8.). „The efficiency of cultivation media in recovering naked lobose amoebae from freshwater environments”. Zool Stud 57. DOI:10.6620/2018.ZS.57-09. PMID 31966249. PMC 6517778.
- ↑ Alvarez P, Torres-Cabala C, Gotuzzo E, Bravo F (2022. január 10.). „Cutaneous balamuthiasis: A clinicopathological study”. JAAD Int 6, 51–58. o. DOI:10.1016/j.jdin.2021.11.005. PMID 35059659. PMC 8760460.
- ↑ Qvarnstrom Y, da Silva AJ, Schuster FL, Gelman BB, Visvesvara GS (2009). „Molecular confirmation of Sappinia pedata as a causative agent of amoebic encephalitis”. J Infect Dis 199 (8), 1139–1142. o. DOI:10.1086/597473. ISSN 0022-1899. PMID 19302010.
- ↑ Hubálek Z, Rudolf I. Systematic survey of zoonotic and sapronotic microbial agents, Microbial Zoonoses and Sapronoses, 129–297. o.. DOI: 10.1007/978-90-481-9657-9_8 (2010. november 10.)
- ↑ Mathison BA, Sapp SGH (2021. november 9.). „An annotated checklist of the eukaryotic parasites of humans, exclusive of fungi and algae”. Zookeys 1069, 1–313. o. DOI:10.3897/zookeys.1069.67403. PMID 34819766. PMC 8595220.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Flabellinia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
