Tarcafő
Tarcafő (Torysky) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Lőcsei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1284 | ||
Polgármester | Ján Čarák | ||
Irányítószám | 053 72 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | LE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 324 fő (2022)[1] | ||
Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 802 m | ||
Terület | 6,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 20° 40′ 30″49.097222°N 20.675000°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 20° 40′ 30″49.097222°N 20.675000°E | |||
Tarcafő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcafő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tarcafő (1899-ig Toriszka, szlovákul: Torysky, németül: Siebenbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lőcsétől 14 km-re északkeletre, a Lőcsei-hegység déli részén, a Tarca partján fekszik. Határa mindig gazdag volt erdőkben, rétekben, legelőkben. Itt ered a Tarca-folyó, a település erről kapta a nevét.
Története
[szerkesztés]A falut 1284-ben IV. László király oklevelében „Tarchafeu” néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa 1537.május 3-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a vlach jog alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut „Torizka”, „Torizka alias Kystarcza”, illetve németül „Siebenbrunn”, azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak. A falu név szerint ismert első bírája 1551-ben egy bizonyos Jacko volt. A 16. században malom és fűrésztelep működött a területén, lakói juhtenyésztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
1598-ban 28 ház állt a településen, ezzel már a nagyobb falvak közé tartozott. A ruszin lakosság a görögkatolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a 17. században épült. 1663-ból ismert a falu első plébánosa: Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A lakosság száma ezután is lendületesen gyarapodott, 1667-ben 47 jobbágyháza és 16 zsellérháza volt. A falu második fatemploma 1730-ban épült és Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. 1773-ban 67 ház állt itt. 1787-ben 88 házában 785 lakos élt. Szent Mihály látható a falu 1788-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TORISZKA. Toris. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lőtse Városa, lakosai katolikusok; határja meglehetős.”[2]
Az iskola meglétéről az első forrás 1800-ból származik. A falu lakói hagyományosan állattartásból, pásztorkodásból, favágásból, fuvarozásból, fazsindely készítésből, szűcsmesterségből éltek, a nők pedig főként vászonszövéssel foglalkoztak. 1828-ban 185 háza volt 1336 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Toriszka, orosz falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez 2 1/2 óra, hegyek közt: 458 g. kath. lak. Lőcse város birja.”[3]
1861-ben már kőből épült fel a falu mai temploma klasszicista stílusban, a Segítő Szűzanya tiszteletére. A növekedés lendülete csak a 19. század végén tört meg, 1880 és 1890 között ugyanis sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 886, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 416 lakosából 399 szlovák és 10 ruszin volt.
2011-ben 354 lakosából 209 szlovák és 129 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1861-ben épült klasszicista stílusban.
- Kápolnája a 19. század elején épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0414543675
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.