Toneri herceg
Toneri herceg | |
Toneri herceg, Kikucsi Jószai illusztrációja egy korabeli könyvben | |
Élete | |
Született | 676. január 28. |
Elhunyt | 735. december 2. (59 évesen) |
Nemzetiség | japán |
Szülei | Niitabe Tenmu |
Házastársa | Tagima no Yamashiro |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Fontosabb művei | Nihonsoki |
A Wikimédia Commons tartalmaz Toneri herceg témájú médiaállományokat. |
Toneri herceg (japánul: 舎人親王, Toneri sinnó; 676. január 28. – 735. december 2.) japán költő, császári herceg a Nara-korszakban.
Élete
[szerkesztés]Apja Tenmu császár, anyja Niitabe hercegnő, aki Tendzsi császár lánya volt. A Nara korszak elején a császári család vezetőjeként Nagaja herceggel együtt politikai hatalomra tett szert. A felesége Taima no Jamasiro, akitől több gyermeke is született: Mihara herceg, Misima, Fune (vagy Funa), Ikeda, Moribe, Miura és a leendő Dzsunnin császár, Ói herceg. Fudzsivara no Fuhito halála után 720-ban megbízott nagykancellárrá (知太政官事, csidaidzsókandzsi ) nevezték ki (720–735). A nagykancellári címet (Daidzsó Daidzsin) posztumusz kapta. Dzsunnin császár a posztumusz Szudódzsinkjó Kótei (崇道尽敬皇帝, Szudódzsinkjó császár) címet adta apjának 759-ben, egy évvel trónra lépése után.
Munkássága
[szerkesztés]Közeli kapcsolatban állt a Manjósú kiemelkedő alkotójával Kakinomoto no Hitomaróval. A Manjósúban fennmaradt költeményei a viszonzatlan szerelemről vallanak, a természetben eltöltött kellemes kirándulásokról szólnak – hangulatos tájleírással –, illetve magas rangú személyeknek ajánlott versek. Stílusára a szóismétlések használata és a kakekotoba[1] leleményes alkalmazása a jellemző.
Történelmi jelentősége
[szerkesztés]Ő felügyelte Japán második legrégebbi könyvének, a Nihonsokinak az összeállítását. 720-ban az elkészült művet bemutatta a császári udvarnak.
A populáris kultúrában
[szerkesztés]Az utolsó: Naruto, a film (The Last: Naruto The Movie)[2] egyik szereplője Ócucuki Toneri (Fukujama Dzsun) Toneri hercegről kapta a nevét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A kétértelműségre épülő szó vagy szószerkezet.
- ↑ The Last: Naruto the Movie az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Toneri-shinnō című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. 651. o. ISBN 963-05-6604-4