Szlovén tolár

Szlovén tolár (Slovenski tolar (szlovénül))
ISO 4217 kód	SIT
Devizajel	T
Ország	Szlovénia
Használat kezdete	1991. október 8.
Bevonás ideje	2006. december 31.
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
sztotin	1/100
Érmék
Használatban	50 sztotin, 1, 2, 5, 10, 20, 50 T
Bankjegyek
Használatban	10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000 T
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete	2004. június 28.
Rögzített árfolyam kezdete	2006. július 11.
€-val helyettesítve (nem készpénz)	2005. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz)	2007. január 1.
Euró árfolyam	239,640 SIT
Sáv	15%
Kibocsátó
Központi bank	Szlovén Bank Weboldala
Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovén tolár témájú médiaállományokat.

A tolár Szlovénia hivatalos pénzneme volt 1991. október 8-ától, amikor felváltotta a jugoszláv dinárt, 2006. december 31-éig, amikor bevezették helyette az eurót. ISO-kódja: SIT. Váltópénze a stotin. 1 tolár 100 stotin, de csak az 50 stotinos érme volt forgalomban. A szlovén más szláv nyelvekhez hasonlóan nem csak egyes és többes, hanem kettes számot is ismer, így a tolár ragozása a következőképpen alakul: 1 tolar, 2 tolarja, 3-4 tolarje, 5-től tolarjev. A tolár kifejezés a német Thalerből (magyarul tallér) ered, ami pedig a csehországi Joachimsthal (ma Jáchymov) bányaváros nevéből származik, ahol 1518-ban először vertek ezüsttallérokat. A tolárt Szlovénia központi Banka Slovenije bocsátotta ki. Megszűnése éveiben körülbelül a magyar forinttal volt egyenértékű. A tolár 2007. január 14-éig még használható volt fizetésre, ez után 2007. február 28-áig bankokban át lehetett váltani euróra. 2007. március 1. óta a pénz többé nem használható.

Története

A pénz külső megjelenése, figyelembe véve a mennyiségét, eloszlását és tartós jelenlétét, Szlovénia egyik leglátványosabb önkifejezése volt.

Szlovénia új pénznemét 1991 októberében vezették be. 1995 szeptemberétől kezdve átváltható volt a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott többi valutával. Mivel erős alapokon hozták létre, így viszonylag stabil pénzzé vált.

Érmék

Ellentétben a bankjegyeken található történelmi és kulturális történetekkel, az érméket természeti motívumok díszítik. Az állatok bemutatják a világ ezen részének ökoszisztémáját.

Kép	Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás			Dátumok
		Átmérő (mm)	Vastagság (mm)	Tömeg (g)	Összetétel	Perem	Előlap	Hátlap	Első veret	Kibocsátás	Visszavonás	Elévülés
	10 stotin	16	1,3	0,55	98% Al 2% Mg	sima	REPUBLIKA SLOVENIJA, értékjelzés, verési évszám	PROTEUS ANGUINUS, barlangi vakgőte, értékjelzés	1993.	1993. április 29.	2007. január 15.	2017. január 1.
	20 stotin	18		0,70				ASIO OTUS, erdei fülesbagoly, értékjelzés
	50 stotin	20		0,85				APIS MELLIFERA, házi méh, értékjelzés		1993. január 4.
	1 tolár	22	1,7	4,5	78% Cu 20% Zn 2% Ni	recés		SALMO TRUTTA FARIO, pisztráng, értékjelzés
	2 tolár	24		5,4				HIRUNDO RUSTICA, füsti fecske, értékjelzés
	5 tolár	26		6,4				CAPRA IBEX, kőszáli kecske, értékjelzés
	10 tolár	22	2,00	5,75	75% Cu 25% Ni			EQUUS, ló, értékjelzés	2000.	2000. április 19.
	20 tolár	24		6,85		hullámos recék		CICONIA CICONIA, fehér gólya, értékjelzés	2003.	2003. július 7.
	50 tolár	26		8,00		felváltva sima és recés		TAURUS TAURUS, bika, értékjelzés
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Bankjegyek

Jugoszláviától 1991 júniusában, a szerbek uralta jugoszláv néphadsereggel vívott rövid háború után tudott elszakadni Szlovénia, a szövetségi állam leggazdagabb és legfejlettebb állama. Az ország valutája ekkor az 1990-es denomináció után bevezetett jugoszláv dinár volt, amit a belgrádi székhelyű Jugoszláv Nemzeti (vagy Népi) Bank bocsátott ki. Ez erős gazdasági függést jelentett, amitől az ország mihamarabb szabadulni akart. A központi bank felállításáig fizetési jegynek (szlovénül vrednostni bon) nevezett államjegyek forogtak, melyek egyszerű megjelenésű ideiglenes pénzjegyek voltak, és a tolár bevezetésekor visszavonták őket, de még az euró bevezetése után is be lehet váltani a Szlovén Bankban.

Az új szlovén pénzről szóló döntések megjelentek a kilenc bankjegyen (a 10 000, 5000, 1000, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 tolároson). A Szlovén Bank és a Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia választotta ki azon személyeket, akik a szlovén identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepelhettek. A pénz külső megjelenésének megtervezését Miljenko Liculra bízták.

Licul alapötlete az volt, hogy a pénz a munka eredményességének kimutatása, az újonnan készített földi javak honorálása. Ez az, amiért a kiválasztott személyiségek kifejeznek egy örök érvényű tartalmat, a jelen vonatkozásban kapcsolatot a kreativitás és annak jutalma között. Mindegyik arckép hárompólusú: a személy, aki fontos újítást mutat be egy bizonyos területen; a szakterületet, ahol az illető dolgozott néhány segédeszközzel illusztrálva, és a személy és a segédeszköz kapcsolatának eredményét. Ez a személy-eszköz-eredmény háromszög a szlovén tolár külső megjelenésének alapötlete.

Ezen túl található a toláron egy intézmény, amihez a kiválasztott személy többé-kevésbé kapcsolódik. Az intézményt általában az építészeti jellemvonások segítségével ábrázolják, amiket a művész összetett külső és belső ihlet által talált. A bankjegyeken található portrék árnyalakban folytatódnak. Az arc tagoltságát a körvonalban fejezi ki, és a portré térbeli szemszöge finoman folytatódik a bankjegy felületén továbbá a háromszög motívumain.

A tolár bankjegyeknél használt nyomdászati megoldás bizonyos tekintetben tisztelet a klasszicizmusnak – serif betűtípus –, de mégsem nyúl vissza a történelmi klasszicizmushoz. Azonos nyomdai eljárást használtak már korábban a Miljenko Licul által tervezett szlovén útlevélen. A bankjegyeken található számértékek, összefüggésben a kép levegő-föld szemszögével, ki vannak terjesztve három dimenzióra.

A két alapgondolat megjelenését – a személy-eszköz-eredmény háromszög a mulandóság bevonásával, a portré folytatása árnyképpé – feljavítják a színek. Az ötlet, hogy gyönyörű és vidám bankjegye legyen Szlovéniának a millenniumra a holland forinttól származik. A színben gazdag és élettel teli történetet, amit a bankjegyek elmesélnek, kiegészítik a Radečében készített papír tapintható tulajdonságai. Ezen kívül a papír kellemes ropogása nagyon tartós.

Címlet	Ábrázolt alak	Forgalomban	Méret	Kép és adatok
10 SIT	az első szlovén könyv szerzője, a protestáns Primož Trubar (1508–1586)	1992. november 27-étől	120 × 60 mm	BSI.si
20 SIT	a történész és geográfus Janez Vajkard Valvasor (1641–1693)	1992. december 28-ától	126 × 63 mm	BSI.si
50 SIT	a matematikus Jurij Vega (1754–1802)	1993. március 19-étől	132 × 66 mm	BSI.si
100 SIT	a XX. sz.-i impresszionista festő Rihard Jakopič (1869–1943)	1991. szeptember 30-ától	138 × 69 mm
200 SIT	a Prágában tevékenykedett reneszánsz zeneszerző Jacobus Gallus (1550–1591)	1993. február 22-étől	144 × 72 mm	BSI.si
500 SIT	a leghíresebb szlovén építész Jože Plečnik (1872–1955)	1991. szeptember 30-ától	150 × 75 mm	BSI.si
1000 SIT	a legnagyobb szlovén romantikus költő és hazafi France Prešeren (1800–1849)	1991. szeptember 30-ától	156 × 78 mm	BSI.si
5000 SIT	a realista festő Ivana Kobilca (1861–1926)	1993. december 13-ától	156 × 78 mm	BSI.si
10 000 SIT	Ivan Cankar (1876–1918), író	1995. március 15-étől	156 × 78 mm	BSI.si

További információk

• Szlovén bankjegyek képei
• Szlovén érmék képei

A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovén tolár témájú médiaállományokat.

• Szlovén Bank
• Az euró bevezetése Szlovéniában
• Katalógus és galéria jegyzetek Szlovénia