Lett lat

Lett lat (Latvijas lats (lettül))
50 santīm
100 lat
ISO 4217 kód	LVL
Devizajel	Ls (számok előtt)
Ország	Lettország
Használat kezdete	1992. július 20.
Bevonás ideje	2013. december 31.
Infláció
Mértéke	1,9%
Metódus	HICP
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
santīm s (számok után)	1/100
Érmék
Használatban	10, 20, 50 santīmu, 1, 2 Ls
Bankjegyek
Használatban	5, 10, 20, 50, 100 Ls
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete	2005. május 2.
Rögzített árfolyam kezdete	2005. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz)	2014. január 1.
Euró árfolyam	0,702800 LVL
Sáv	15% de jure
Kibocsátó
Központi bank	Lett Bank Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett lat témájú médiaállományokat.

A lat (lettül: lats, többes számban lati) Lettország hivatalos pénzneme volt 2013. december 31-ig, amikor felváltotta az euró.

Története

Az 1918-ban kikiáltott független Lett Köztársaságban még nem volt nemzeti pénznem. Különböző devizák (a szovjet rubel, a német márka, a birodalmi márka, a cári rubel és a Duma rubele, valamint a különböző városok által kibocsátott helyi bankjegyek) váltak fizetőeszközökké. 1918. december 11-én a lett állam a kusza helyzeten valamelyest orvosolandó rögzített átváltási árfolyamot vezetett be három külföldi, forgalomban lévő pénz között.

1919. március 22-én a lett ideiglenes kormány engedélyt adott a pénzügyminiszternek saját nemzeti bankjegyek kibocsátására megalapozva Lettország önálló pénzügyi politikáját. Az 1919. április és 1922. szeptember között kibocsátott címletek a lett rubel névre hallgattak, váltópénzük a kopejka volt. A lett rubel 1, 5, 10, 25, 50, 100, 500 rubeles és 5, 10, 25 és 50 kopejkás címletű papírpénzként jelent meg. Valamennyi címletet lett alkotók tervezték.

1922. augusztus 3-án a miniszterek tanácsa pénzügyi szabályozásokat vezetett be. Ettől fogva a hivatalos pénznem a lett lat lett, amelynek 100 santīmssal volt egyenlő. Mindazonáltal a lett rubel továbbra is forgalomban maradt (1 lat megfelelt 50 rubelnek). Az új pénz bankjegyei a 10, 20, 25 és 50 lat címletben voltak elérhetők. Az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīmsos, valamint az 1, 2 és 5 latos címlet fémpénz volt. A bankjegyeket a hamisítás ellen küzdve a legkorszerűbb biztonsági technológiákkal kívánták ellátni, így az Egyesült Királyságban nyomták egészen 1938-ig, tervezőik is britek voltak. Az érméket viszont három lett alkotó tervezte.

1922. szeptember 2-án megalakult a Lett Nemzeti Bank, amely a későbbiekben az ország pénzügyi politikáját alakította. November 2-án az ország nemzetközi fizetőképességét javítva, viszont komoly inflációt gerjesztve ideiglenes 500 latos címletet vezetett be a korábbi bankjegyek felülbélyegzésével. A 100 latos papírpénzt 1923-ban dobták piacra. A pénzügyminiszter továbbá 5, 10 és 20 lat címletben kincstárjegyeket, 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīms, valamint 1, 2 és 5 lat kincstári érméket is kibocsátott.

1940. június 17-én Lettországot a Vörös Hadsereg csapatai szállták meg, majd augusztus 5-én a informálisan Szovjetunióhoz csatolták. 1940. október 10-én pedig a Lett Nemzeti Bank is a Szovjet Nemzeti Bank részévé vált. Az 1940. november 25-ei döntés alapján az átváltási árfolyam a szovjet rubel és a lett lat között az 1–1 arány lett. 1941. március 25-én megszűnt a lett lat, amelyet ezután már beváltani se nagyon lehetett, ám a II. világháborút követően a szovjet hatóságok tiltották a birtoklását. Lettország német megszállása idején – átmenetileg – a fizetőeszköz a birodalmi márka lett, amely 10 szovjet rubelnek felelt meg.

1987-ben a Szovjet Nemzeti Bank lett központját Lett Központi Bank névre keresztelték át, de az önálló bankjegynyomás jogát nem kapta meg. 1990. március 2-án a Lett SzSzK Központi Bizottsága úgy döntött önálló jegybankot állít fel a Lett SZSZK-ban.

1990. július 31-én a Lett Nemzeti Bank úgy döntött, hogy újra bevezeti a nemzeti valutát, ám erre csak 1992. május 4-én ideiglenesen ("lett rubel"), 1993-ban pedig véglegesen kerül sor. Az új lat megfelelt 200 lett rubelnek.

2005. május 2-án a lett lat belépett az ERM–2 rendszerébe. Az euró bevezetést 2008. január 1-re tervezték, ám a céldátum tarthatatlannak bizonyult. Az Európai Bizottság 2013. június 5-én javasolta az Európai Tanácsnak, hogy Lettország 2014. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez.

Érmék

Érdekesség, hogy az összes érme külföldön, nagyrészt Németországban készült. Az 1 latosból minden évben más előlappal hozzák forgalomba.

Kép	Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás
		Tömeg	Átmérő	Összetétel	Előlap	Hátlap
	1 santim	1,60 g	15,65 mm	rézzel bevont acél	érték számmal és betűvel	LATVIJAS REPUBLIKA, Lettország címere
	2 santim	1,90 g	17 mm
	5 santim	2,5 g	18,5 mm	réz, cink, nikkel
	10 santim	3,25 g	19,90 mm
	20 santim	4 g	21,50 mm
	50 santim	3,5 g	18,8 mm	kuprónikkel	fenyő, érték számmal és betűvel
	1 lat	4,8 g	21,75 mm		hal, érték számmal és betűvel
	2 lat	6 g	24,35 mm		szarvasmarha, érték számmal és betűvel

Bankjegyek

Az összes bankjegynek 130 mm × 65 mm a mérete.

Kép		Névérték	Értéke euróban	Szín	Leírás
Előlap	Hátlap				Előlap	Hátlap
		5 lati	7,11 €	zöld	tölgyfa	díszítések
		10 latu	14,23 €	ibolya	Daugava folyó	hagyományos lett hajlított tárgy
		20 latu	28,46 €	barna	hagyományos lett házak	díszítések
		50 latu	71,14 €	kék	hajó	Riga város kulcsa
		100 latu	142,29 €	vörös	Krišjānis báró	Lielvārde város öve
		500 latu	714,44 €	arany	lett női népviselet	díszítések

További információk

• Lett bankjegyek képei
• Lett érmék képei