Tipuana

Tipuana tipu
	Tipuana tipu (Ausztrália, Brisbane)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Dalbergieae;
Nemzetség:	Tipuana;
Faj:	T. tipu;
Tudományos név
	Tipuana tipu; (Benth.) Kuntze
Szinonimák
	Machaerium tipu Benth.; Tipuania speciosa Benth.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tipuana tipu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tipuana tipu témájú kategóriát.

A Tipuana a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae) családjában a Dalbergieae nemzetségcsoport egyik nemzetsége. A nemzetség egyetlen ismert faja a „rózsafának”, illetve „Bolívia büszkeségének” is nevezett Tipuana tipu. Gyakran „sárga jacarandának” nevezik, pedig a zsakaranda fáktól (Jacaranda spp.) rendszertanilag meglehetősen távol áll.

Származása, elterjedése

Eredeti hazája Dél-Amerika (Dél-Brazília, Argentína, Bolívia, Uruguay, Paraguay). Legnagyobb összefüggő állományát Bolíviában, a Tipuana völgyben írták le; innen kapta tudományos nevét is.

A világ számos trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területére betelepítették; különösen népszerű a déli Szahel-övezetben és Észak-Szudánban. Ausztrália Queensland államában az 1970-es években kezdték el ültetni az elővárosi kertekben és utcákon. A Mediterráneumban többfelé üzemszerűen termesztik. Madeira szigetének déli oldalán legfeljebb 600 m magasságig ültetik.

Jelentős állományait telepítették az alábbi nagyvárosokba:

Megjelenése, felépítése

Eredeti termőhelyén mintegy 35 m, szárazabb, illetve szubtrópusi éghajlaton csak 10 m magasra növő, szabálytalan, laza koronájú fa; a korona átmérője gyakran nagyobb a törzs magasságánál. Lombja meglehetősen zárt; jó árnyékot ad. Kérge vörösesbarna, repedezett. Kedvező termőhelyen törzsének átmérője elérheti az 1,5 m-t.

Szárnyasan összetett, 12–20 cm hosszú levelein a 3–5 cm hosszú és 12–20 mm széles levélkék átellenesen állnak — egy-egy levélen 7–10 pár. A levélkék mindkét vége lekerekített. Fonákukon fehéres pikkelyek között némi rövid szőrzet nő, színük kopasz, sima.

Élénksárga, a 22 mm-t is elérő átmérőjű virágai rövid kocsányokon lógó nagy fürtökben (10–15 cm hosszú bugákban) nyílnak. Szárnyas termését helikopternek is hívják, mert a repítőszárny körbe-körbe pörgeti ahogy lehullik. Egy-egy termésben 1–3 mag foglal helyet; megfelelő szél ezeket meglehetősen messze elviheti.

Életmódja

Gyorsan növő, igénytelen, rendkívül alkalmazkodóképes fa. Hideg- és szárazságtűrő; sokféle talajon megél. Tömegesen érő magvait a szél terjeszti. E tulajdonságai együtt többhelyütt özönnövénnyé teszik; ekképpen Ausztráliában is szerepel a 28 veszélyes özönnövény listáján. Júniustól szeptemberig folyamatosan virágzik: először a fürt csúcsán lévő virágok nyílnak ki, majd a buga töve felé haladva sorra a többi.

Felhasználása

Fája értékes, szép színű és rajzolatú bútorfa, amit általában „rózsafa” néven forgalmaznak. Árnyat adó lombkoronája és látványos virágzata miatt előszeretettel ültetik díszfának is. Leveleit háziállatok takarmányozására hasznosítják.

Források

Rosewood or tipuana tree (Tipuana tipu)
Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 21. ISBN 3-938282-09-6
Tipuana tipu (Benth.) Kuntze Archiválva 2010. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap