Timori csuk
Timori csuk | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Saxicola gutturalis (Vieillot, 1818) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Timori csuk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Timori csuk témájú kategóriát. |
A timori csuk (Saxicola gutturalis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, az Oenanthe nembe Oenanthe gutturalis néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Saxicola gutturalis gutturalis (Vieillot, 1818) - Timor és Rote
- Saxicola gutturalis luctuosus (Bonaparte, 1850) - Semau [2]
Előfordulása
[szerkesztés]Kis-Szunda-szigeteken, Indonézia és Kelet-Timor területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 17 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma 6000-15000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. október 21.)