Ugrás a tartalomhoz

Tien Csuang-csuang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tien Csuang-csuang
Tien Csuang-csuang (Tian Zhuangzhuang) a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (2009)
Tien Csuang-csuang a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (2009)
Született1952április 23. (72 éves)
Peking,  Kína
Állampolgárságakínai
Nemzetiségekínai
SzüleiYu Lan
Tian Fang
Foglalkozásafilmrendező, producer, a pekingi filmakadémia professzora
IskoláiPekingi Filmakadémia
Kitüntetései
  • Prince Claus Award
  • China Film Director's Guild Award for Best Director

A Wikimédia Commons tartalmaz Tien Csuang-csuang témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tien Csuang-csuang (egyszerűsített kínai: 田壮壮; hagyományos kínai: 田壯壯; pinjin: Tian Zhuangzhuang, magyaros átírás szerint: Tien Csuang-csuang, Peking, 1952. április 23.) kínai filmrendező és producer. A kínai filmművészet ötödik generációs alakjainak egyike.[1]

Korai évek

[szerkesztés]

Tien Csuang-csuang 1952-ben született Pekingben. Apja az 1930-as évek híres színésze, Tien Fang, aki 1949 után a Beijing Film Stúdió vezetője volt. Anyja Jü Lan színésznő, aki a Beijing Children's Film Stúdiót irányította.[2] Szülei filmes elfoglaltsága miatt Tient jórészt nagymamája nevelte föl, szülei pozíciója meglehetősen kényelmes gyermekkort biztosított neki.[3] Ugyanakkor a szülők vezető filmes karrierje miatt Tien erősebben megszenvedte a kulturális forradalom hatásait, apját és anyját is kivégezték.[4] Rendező kollégájától, Csen Kajkotól eltérően Tien sosem csatlakozott a Vörös őrséghez és így végül vidékre küldték Jilinbe, mint az úgynevezett „rossz családok” számos gyermekét.[5][6]

Mozis családból való származása ellenére Tien kezdetben nem akart szülei nyomába lépni. 1968-ban besorozták a kínai hadseregbe, ahol három évig szolgált.[7] Ott találkozott egy háborús fényképésszel, aki megismertette vele a fényképezéssel. Öt évi fotózás után Tien végül úgy döntött, operatőri munkára vált és operatőr asszisztensként állást találsz a Beijing Agricultural Filmstúdióban.[7]

Karrier

[szerkesztés]

Korai karrier

[szerkesztés]

1978-ban, három évnyi munka után a stúdióban Tien sikerrel jelentkezett a Pekingi Filmakadémiára.[8] Azonban életkora miatt kénytelen volt a rendezői szakra jelentkezni az operatőri szak helyett.[8]

Még tanulmányai előtt rendezte az Our Corner című rövidfilmjét 1980-ban, mely Si Tieseng történetéből készült. Tulajdonképpen ez az első film, melyet az ötödik generációs filmesek egyike készített.[9] Évekkel később a rövidfilmet oktatófilmként vetítették a filmakadémia professzorai megismertetve Tient a színészek és filmkészítők új generációjával.[9] Az Our Corner sikere illetve filmes tapasztalata miatt Tien a filmakadémia diákjainak vezetője lett. Nem csak tehetségéért csodálták, de a mások tehetségét felismerő szeméért és barátaihoz való hűségéért is, akik közül legnevezetesebb Hou Jung, aki Tien számos korai munkájában operatőre volt.[10]

1982-es diplomaszerzése után a Beijing Film Studióban dolgozott, de más stúdiók számára is készített filmeket.[6] Művei között voltak televízió műsorok és gyerekműsorok is (Red Elephant).[6]

Nemzetközi sikerek

[szerkesztés]

Tien néhány '80-as évekbeli kísérleti filmjével szerzett nemzetközi ismertséget, az On the Hunting Ground és A lótolvaj című filmekkel, melyek Kína etnikai kisebbségeinek témájával foglalkoznak.[6] Bár mindkét film meleg fogadtatásra talált külföldön, és Martin Scorsese filmrendező A lótolvajt kedvenc 1990-es évekbeli filmjének nevezte, miután azt bemutatták az Egyesült Államokban,[11] egyik sem aratott hazai sikert.[4] Ezt követte néhány életképes film, mint a Street Players (1987) (első filmje a Beijing Film Studiónál), a Rock 'n' Roll Kids (1988) és a Li Lianying: The Imperial Eunuch című történelmi kosztümös film (1991).

Hazai bírálat

[szerkesztés]

Tien számos korai munkája kapott negatív visszajelzést a kínai kormánytól. Például televíziós producerek elutasították, hogy Our Corner című rövidfilmjét képernyőre tűzzék,[12] és első jelentős filmjét, az 1984-es September című filmjének számos jelenete végezte a vágószoba padlóján a cenzúra miatt.[13] A rendező nem találkozott szembe munkáinak igazán komoly következményeivel egészen A kék papírsárkány című 1993-as politika drámájáig, melynek témája a kommunista Hundred Flowers elnevezésű mozgalomtól a szintén kommunista Great Leap Forward gazdasági és társadalmi irányzaton át a kulturális forradalom volt. Az 1950-es és 1960-as évek kommunista politikájának óvatos kritikája fekete báránnyá tette a drámát a Beijing Filmstúdióban, el is utasították a központi jóváhagyás kérését, hogy külföldre küldhessék utómunkálatokra.[14] A kék papírsárkányt állítólag Tien barátai csempészték ki az országból, így kerülhetett el jóváhagyás nélkül külföldi filmfesztiválokra, mint például az 1993-as cannes-i filmfesztivál. Az ellentétek miatt Tien 1994 márciusában elhagyta a filmstúdiót,[14] és egy hónappal később egyike lett a kormány által fekete listára tett hat filmkészítőnek a hatodik generációs Vang Hsziaosuaj, Ho Csiencsün, Csang Jüan, Csang felesége, a forgatókönyvíró Ning Taj és a dokumentumfilm készítő Vu Venguang mellett.[15]

A betiltások hivatalosan 1996-ig tartottak,[16] de Tien még évekig nem készített új filmet. Ehelyett inkább a produceri munkára, illetve Kína olyan új generációs rendezőinek útjának egyengetésére összpontosított, mint egykori művészeti rendezője Huo Csiencsi, Lu Hszüecsang és Vang Hsziaoshuaj.[17] Mentori szerepvállalása még a 21. században is folytatódott, olyan fiatal tehetségekkel, mint Ma Liven és Ning Hao.[18]

Ismét elismertség

[szerkesztés]

Majdnem tíz évnyi rendezői kihagyás után egy Fei Mu mestermű, a Spring in a Small Time újrafeldolgozásával, a Springtime in a Small Town című kritikusok által elismert filmmel tért vissza 1948-ban.[19] A kék papírsárkány körüli bonyodalmak után a csupán öt szereplős film egyes kritikusok szerint Tien biztonsági játéka volt[20] ám a film politikai üzenetektől való mentessége nem rontotta a film visszajelzéseit. A Metacritic kritikákat gyűjtő weboldal 100-ból 84 pontos értéket jelez.[21]

2004-ben visszatért kedvenc témájához, a kínai kisebbségekhez a A "Tea és Ló útja" - Delamu, egy HD-dokumentumfilm keretében, mely Yunnan és Tibet lakóiról szól. A Delamu-t a The Go Master követte 2006-ban, mely egy legendás kínai go játékos, Go Seigen életrajzi filmje. Tien legutóbbi filmje egy történelmi eposz, a Kínában felvett The Warrior and the Wolf (Lang zai ji). A film eredeti főszereplője Ang Lee Ellenséges vágyak című romantikus drámájából ismert Tang Vej lett volna, de lecserélték őt Maggie Q színésznőre, miután az előbbi filmjét betiltották a kínai hatóságok.[22]

Díjak, jelölések

[szerkesztés]
  • Hawaii International Film Festival
    • 1993 - megnyerte Legjobb film - Lan feng zheng
  • Huabiao Film Awards
    • 2004 - megnyerte Kiemelkedő digitális film - Cha ma gu dao xi lie
  • Independent Spirit Awards
    • 1995 - jelölés Legjobb külföldi film - Lan feng zheng
  • Shanghai International Film Festival
    • 2007 - megnyerte Legjobb rendező Wu Qingyuan
    • 2007 - megnyerte Press Prize Legvonzóbb rendező
  • Tokyo International Film Festival
    • 1993 - megnyerte Lan feng zheng
  • Tromsø International Film Festival
    • 2003 - megnyerte Xiao cheng zhi chun

Filmográfia

[szerkesztés]

Rendezőként

[szerkesztés]
Év Cím Eredeti cím
1980 Our Corner 我们的小院
1980 The Courtyard 校园
1982 Red Elephant 红象
1984 September 九月
1985 On the Hunting Ground 猎场扎撒
1986 A lótolvaj 盗马贼
1987 Street Players 鼓书艺人
1988 Rock 'n' Roll Kids 摇滚青年
1989 Unforgettable Life 特别手术室
1991 Li Lianying: The Imperial Eunuch 大太监李莲英
1993 A kék papírsárkány 蓝风筝
2002 Springtime in a Small Town 小城之春
2004 A "Tea és Ló útja" - Delamu 茶马古道:德拉姆
2006 The Go Master 吴清源
2009 The Warrior and the Wolf 狼灾记

Producerként, executive producerként

[szerkesztés]
Év Cím Eredeti cím
1992 Family Portrait 四十不惑
1995 The Winner 赢家
1995 Rain Clouds over Wushan 巫山云雨
1996 The Making of Steel 长大成人
1998 So Close to Paradise 扁担·姑娘
2004 Jasmine Women 茉莉花开
2004 Love of May 五月之恋
2004 Passages 路程
2006 Love in Memory 爱的是你

Irodalom

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Berry, Michael. Speaking in images: interviews with contemporary Chinese filmmakers (angol nyelven). Columbia University Press (2005). ISBN 9780231133319 
  2. Yang, 91-92. o.
  3. Berry, 52. o.
  4. a b Yang, 92. o.
  5. Berry, 57. o.
  6. a b c d Zhang & Xiao, 337. o.
  7. a b Berry, p. 54.
  8. a b Berry, 55. o.
  9. a b Berry, 58. o.
  10. Ni, 121-122. o.
  11. 'Best Films of the 90s'. Ebert & Roeper at the Movies, 2000. február 27. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  12. Berry, 59. o.
  13. Berry, 60. o.
  14. a b Clements, Marcelle: '"The Blue Kite" Sails Beyond the Censors'. The New York Times, 1994. április 3. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  15. Halligan, Fionnuala: 'In Surprise Move, Ministry Issues Blacklist: A Crackdown on Filmmakers'. The International Herald Tribune, 1994. május 30. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  16. Yang, 93. o.
  17. Berry, 71-73. o.
  18. Branigan, Tania: 'Film and politics: it's all in the game'. The Guardian, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  19. A film kínai címe megegyezik az alapmű címével
  20. Kemp, Philip: 'Springtime in a Small Town'. BFI, Sight & Sound, 2003. július 1. [2007. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  21. 'Springtime in a Small Town'. metacritic.com. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  22. Lim, Michael: 'Maggie Q to star in 'Wolf' '. Variety, 2008. szeptember 25. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  23. 'Tian Zhuangzhuang - Awards'. IMDb. (Hozzáférés: 2010. november 9.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tian Zhuangzhuang című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]