Ugrás a tartalomhoz

Csendespatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tichý Potok szócikkből átirányítva)
Csendespatak (Tichý Potok)
Csendespatak zászlaja
Csendespatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
PolgármesterĽubica Zdravecká
Irányítószám082 74 (pošta Brezovica)
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség327 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság527 m
Terület8,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″49.146667°N 20.785278°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″49.146667°N 20.785278°E
Csendespatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendespatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csendespatak (1899-ig Stelbach, szlovákul: Tichý Potok, korábban Štelbach, németül: Stellbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 42 km-re, Kisszebentől 25 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a német stihl (csendes) és bach (patak) szavakból származik. A magyar és a szlovák név is ennek tükörfordítása.

Története

[szerkesztés]

A falu temploma már a 14. században állt. 1427-ben „Stelbach” néven említik először, mint a Berzeviczy és Tarcsay család tarcsai uradalmának faluját, ekkor 8 portája volt. A 15. században a községbe román pásztorokat telepítettek, akik az ortodox vallást is magukkal hozták. Mellettük szintén keleti vallású ruszinok is éltek. A 16. században Csendespatak a közepes nagyságú falvak közé számított, már ekkor működött iskola is a faluban. A település 1682-ben leégett. 1787-ben 58 házát 409-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STELBACH. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Tarcza vize mellett, Berzeviczéhez közel, mellynek filiája; határja meglehetős, fája, réttye, legelője van, piatza sints meszsze.[2]

1828-ban 81 háza volt 600 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással foglalkoztak. 1844-ben árvíz pusztította a falut.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Stelbach, orosz falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez nyugotra 3/4 mfd. 17 r., 558 g. kath., 30 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Földe kevés és sovány, de erdeje, szénája elég. F. u. többen. Ut. p. Bártfa.[3]

1908-ban is árvíz sújtotta. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

1922-ben és 1956-ban ismét árvizek pusztítottak a faluban.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 612, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 332 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 348 lakosából 261 szlovák és 58 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban. 1696-ban újjáépítették, 1862-ben bővíttették.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]