Thermococcus gammatolerans
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Thermococcus gammatolerans
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Thermococcus gammatolerans Jolivet , 2003 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thermococcus gammatolerans témájú rendszertani információt. |
A Thermococcus gammatolerans a Thermococcaceae családba tartozó extremofil és az ismert szervezetek között a legtöbb sugárzásnak ellenálló Archaea faj. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek.
2003-ban fedezték fel tengeralatti hidrotermális forrásnál a Guaymas-medencében mintegy 2000 méter mélyen Kalifornia partjainál, 55–95 °C között virágzik, az optimális hőmérséklet a fejlődéséhez körülbelül 88 °C. Optimális pH a növekedéséhez 6, amit a kén jelenléte is támogat amit hidrogén-szulfiddá redukál.[1]
A Palaeococcus a Pyrococcus és a Thermococcus együtt a Thermococcaceae családba tartoznak, ami a Thermococci osztály egyetlen családja az Euryarchaeota törzsben az Archeák között.[2] A Thermococcus fajok extrém forró környezetben élnek, például a hidrotermális forrásoknál és az optimális hőmérséklet a növekedésükhöz 80 °C felett van. A Thermococcus és a Pyrococcus (szó szerint tűzgolyó) egyaránt kemoorganotróf anaerob szervezetek. A Thermococcus fajok inkább a 70-95 °C, míg a Pyrococcus inkább 70-100 °C közti hőmérsékletet preferálja.
Az ionizáló sugárzással szemben rendkívül ellenálló. Egy 5 Gy dózis képes megölni egy embert, és egy 60 Gy dózis képes megölni minden sejtet egy E. coli kolóniában. Addig a Thermococcus gammatolerans túléli a hosszabb idő alatt elnyelődő akár 30 000 Gy dózist is, és képes megőrizni az életképességét egy pillanatnyi idő alatt elnyelt 5000 Gy dózis után is.
Neve
[szerkesztés]A Thermococcus két görög szóból áll: a therme jelentése hőség, a kokkos pedig mag. A gammatolerans két latin szóból áll: gamma: utalva a gamma-sugárzásra, tolerans arra utal hogy képes elviselni a magas szintű γ-sugárzást.
Felfedezése
[szerkesztés]2003-ban fedezték fel egy hidrotermális kürtőből vett mintákból a Guaymas-medencében mintegy 2000 méter mélyen Kalifornia partjainál (27° 1' N, 111° 24' W).
Leírása
[szerkesztés]Eltérően más élőlényektől a sejtjeinek a túlélése nem változik meg a feltételek megváltozásával a növekedési fázisban, de az ideális feltételek és a tápanyagok hiánya csökkenti a sugárzással szembeni ellenálló képességét. A kromoszomális DNS-javító rendszere azt mutatja, hogy a sejtek stacioner növekedési fázisban jóval gyorsabban állítják helyre a DNS-t, mint az exponenciális növekedési fázisban. Képes gyorsan és lassan is helyreállítani a sérült kromoszómákat az életképesség elvesztése nélkül.
Alkalmazása
[szerkesztés]Tanulmányozták az alkalmazását új enzimatikus markerek kifejlesztésében, amelyek ellenállnak a magas hőmérsékletnek, és alkalmazásukkal lehetne tanulmányozni a karcinogenezist és a mitokondriális betegségek fejlődését. Úgy gondolják hogy a DNS-javító mechanizmusait be lehetne építeni a felsőbbrendű fajok genomjába a DNS-javítás javítása érdekében és a celluláris öregedés csökkentése miatt.
Források
[szerkesztés]- ↑ Jolivet E, L'Haridon S, Corre E, Forterre P, Prieur D. 2003 "Thermococcus gammatolerans sp. nov., a hyperthermophilic archaeon from a deep-sea hydrothermal vent that resists ionizing radiation. " PMID 12807211 ]
- ↑ Sablon:Lpsn
További információk
[szerkesztés]- (2012. július 27.) „Genome-Wide Transcriptional Response of the Archaeon Thermococcus gammatolerans to Cadmium”. PLoS One 7 (7), Article No.: e41935. o. DOI:10.1371/journal.pone.0041935. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
- (2009. március 1.) „Recovery of ionizing-radiation damage after high doses of gamma ray in the hyperthermophilic archaeon Thermococcus gammatolerans”. Extremophiles 13 (2), 333–343. o. DOI:10.1007/s00792-008-0221-3. PMID 19137239.
