Thecamoebidae
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Thecamoeba striata
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thecamoebidae témájú rendszertani információt. |
A Thecamoebidae az Amoebozoa egyik kládja.[1][2]
A Dermamoeba nemzetséget korábban e csoportba sorolták, azonban 2005-ben igazolták, hogy a csoport többi tagjának nem közeli rokona.[3]
Történet
[szerkesztés]1902-ben Penard az Archerella és Amphitrema nemzetségeket egyesítette, és az Amphitrema flavumot fonalas állábú és Chlorella-endoszimbiontákkal rendelkező fajként írta le. Wailes 1915-ben a kétnyílású amőbáknak létrehozta az Amphistominát az Amphitrema és Diplophrys nemzetséggel, de a kétszájú amőbataxon érvényességét megkérdőjelezte. Gomaa, Mitchell és Lara 2013-ban igazolták, hogy az Amphitrema és az Archerella sárgásmoszatok, vagyis a Thecamoebidae kládtól messze vannak.[4]
Chatton 1925-ben írta le a családot, ennek és az 1926-ban leírt Thecamoebida rendnek a meghatározását 2011-ben egészítették ki Smirnov et al.[5] Schaeffer édesvízi és tengeri amőbák kiterjedt megfigyelésén alapuló 1926-os rendszerében 2 nemzetséget sorolt ide, a Rugipest és a Thecamoebát. Alapelve az volt, hogy „amőbákat rendszerezzen, ne sejtmagokat”. Chatton 1953-as rendszerében a Rhizopoda főosztály Lobosa osztálya Amoebaea rendje Amastigogenina alrendjébe sorolta ugyane nemzetségekkel. Singh és Das 1970-es rendszere nem tartalmazza a Thecamoebidae vagy Thecamoeba neveket, viszont egy másik, ma előbbibe sorolt nemzetséget, a Sappiniát igen – az Amoebida rend Schizopyrenidae családjában. Bovee és Jahn 1974-ben a Thecamoebidae csoportot a Hydraulea osztály Cyclia alosztálya Lobeda főrendje Thecida rendje Rugina alrendjébe sorolták egy nemzetséggel, a Thecamoebával.[6]:62–64 Page 1976-os rendszerében a Rhizopoda főosztály Lobosea osztálya Gymnamoebia alosztálya Amoebida rendje Thecina alrendje egyetlen családjaként írja le, és lapult, gyakran elnyújtott vagy legyező alakú, többé-kevésbé szabályos körvonalú, jelentős üveges zónájú, megkülönböztethető, alkalmanként ráncos pellikularéteggel jellemzi, és a Thecamoeba, Sappinia, Platyamoeba, Pessonella és Vannella nemzetségeket sorolta ide.[6]:67 Ezzel együtt azt, hogy Singh és Das promitózis-szerkezet alapján a Sappiniát a Schizopyrenidába sorolta, és Nägler 1909-es citológiai munkájának hibásságát, valószínűtlennek tartotta, mivel az egybeesik több későbbi jó hematoxilinkultúrával, melyeket nem vizsgáltak.[6]:71–72
Morfológia
[szerkesztés]Héja amorf glikokalix, melyet Lahr et al. 2015-ös tanulmánya a legfejlettebbek közt írt le.[7] Lapult amőbák tartoznak ide, melyek lehetnek nyújtottak, nyelv vagy szabálytalan háromszög alakúak, általában rendelkeznek dorzális hajlatokkal vagy kiemelkedésekkel, az elülső hialoplazma gyakran anterolaterális félhold alakú, és ritkán hosszabb a sejthossz felénél. A Thecamoebidae ismert fajai sose hoznak létre elkülönülő állábakat vagy alállábakat.[8]
Legtöbb faja nem ágazik el, és felszíne mozog mozgásakor.[6]:67 Sejtmagja szemcsés.[6]:74
Életmód
[szerkesztés]Mindenevő: baktériumokat és eukariótákat is eszik.[8] Egyes Sappinia-fajok patogének lehetnek – például a S. pedata amőbás encephalitist okozhat –, bár általában szabadon élők, továbbá különböző mikrobák hordozói lehetnek.[9]
Élőhely
[szerkesztés]Tengerekben és tavakban,[6] avarban, talajban, mohákon egyaránt él.[10]
Életciklus
[szerkesztés]Életciklusában trofozoita- és cisztaállapot van.[11] Magosztódási mintái a többi kládtól megkülönböztetik.[6] Nukleólusza a Vahlkampfiidae-mitózishoz hasonlóan nyúlik, de más szempontokban különbözik a Thecamoebidae mitózisa.[6]:72
Ökológia
[szerkesztés]Régi marhatrágyában gyakoribb, mint a házilégylárvák által evettben és a frissben egyaránt.[12]
Tenyésztés
[szerkesztés]Fűmaginfúzióval, de tápanyagmentes agarral és víz és fűmag-agar rétegeivel egyaránt 4 faja tenyészthető. A tápanyagmentes agar–víz tenyésztőrétegpár nem alkalmas Thecamoebidae-tenyésztésre.[13]
Genetika
[szerkesztés]Első teljesen szekvenált génje a Thecamoeba similis aktin-mRNS-e. Ez 1192 bp hosszú lineáris DNS, és 2003. május 7-én szekvenálták.[14]
Aktin- és SSU rDNS-alapú filogenetika alapján klád.[15]
Jelentőség
[szerkesztés]A Sappinia pedata kután lézióval nem járó központi idegrendszeri betegséget okozhat,[9][16] de erre kevés bizonyíték van, mert csak egy leírt eset ismert még 2001-ből, ahol is a beteg korábban egészséges immunkompetens férfi volt.[11] Feltehetően nyálkahártyán vagy sérült bőrön keresztül fertőzhet.[17]
A Thecamoebida – a Thraustochytrida kládhoz hasonlóan – a talaj biológiai kezelésének indikátora.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.ncbi.nlm.nih.gov
- ↑ Brown MW, Spiegel FW, Silberman JD (2007). „Amoeba at attention: phylogenetic affinity of Sappinia pedata”. J Eukaryot Microbiol 54 (6), 511–519. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2007.00292.x. PMID 18070328.
- ↑ Kudryavtsev A, Bernhard D, Schlegel M, Chao EE, Cavalier-Smith T (2005). „18S ribosomal RNA gene sequences of Cochliopodium (Himatismenida) and the phylogeny of Amoebozoa”. Protist 156 (2), 215–224. o. DOI:10.1016/j.protis.2005.03.003. PMID 16171188.
- ↑ Gomaa F, Mitchell EA, Lara E (2013. január 14.). „Amphitremida (Poche, 1913) is a new major, ubiquitous labyrinthulomycete clade”. PLoS One 8 (1). DOI:10.1371/journal.pone.0053046. PMID 23341921. PMC 3544814.
- ↑ Smirnov AV, Chao E,E, Nassonova ES, Cavalier-Smith T (2011. október 1.). „A revised classification of naked lobose amoebae (Amoebozoa: lobosa)”. Protist 162 (4), 545–570. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.04.004. ISSN 1618-0941. PMID 21798804.
- ↑ a b c d e f g h Page FC (1976. január). „A revised classification of the Gymnamoebia (Protozoa: Sarcodina)”. Zool J Linn Soc 58 (1), 61–77. o.
- ↑ Lahr DJ, Grant J, Molestina R, Katz LA, Anderson OR (2015. január 6.). „Sapocribrum chincoteaguense n. gen. n. sp.: A small, scale-bearing amoebozoan with flabellinid affinities”. J Eukaryot Microbiol 62 (4), 444–453. o. DOI:10.1111/jeu.12199. PMID 25515047. PMC 4469638.
- ↑ a b Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b Salazar-Ardiles C, Asserella-Rebollo L, Andrade DC (2022. október 18.). „Free-Living amoebas in extreme environments: The true survival in our planet”. Biomed Res Int 2022. DOI:10.1155/2022/2359883. PMID 36303587. PMC 9596261.
- ↑ Page FC, Blakey SM (1979. június). „Cell surface structure as a taxonomic character in the Thecamoebidae (Protozoa: Gymnamoebia)”. Zool J Linn Soc 66, 113–135. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.1979.tb01905.x.
- ↑ a b Hubálek Z, Rudolf I. Systematic survey of zoonotic and sapronotic microbial agents, Microbial Zoonoses and Sapronoses, 129–297. o.. DOI: 10.1007/978-90-481-9657-9_8 (2010. november 10.)
- ↑ Neupane S, Saski C, Nayduch D (2021. december 15.). „House fly larval grazing alters dairy cattle manure microbial communities”. BMC Microbiol 21. DOI:10.1186/s12866-021-02418-5. PMID 34911456. PMC 8672618.
- ↑ Mrva M, Garajová M (2018. március 8.). „The efficiency of cultivation media in recovering naked lobose amoebae from freshwater environments”. Zool Stud 57. DOI:10.6620/2018.ZS.57-09. PMID 31966249. PMC 6517778.
- ↑ Nikolaev SI, Mitchell EAD, Petrov NB, Berney C, Fahrni J, Pawlowski J (2005. augusztus). „The testate lobose amoebae (order Arcellinida Kent, 1880) finally find their home within Amoebozoa”. Protist 156 (2), 191–202. o. [2017. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.protis.2005.03.002. PMID 16171186. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Lahr DJ, Grant J, Nguyen T, Lin JH, Katz LA (2011. július 28.). „Comprehensive phylogenetic reconstruction of amoebozoa based on concatenated analyses of SSU-rDNA and actin genes”. PLoS One 6 (7). DOI:10.1371/journal.pone.0022780. PMID 21829512. PMC 3145751.
- ↑ Alvarez P, Torres-Cabala C, Gotuzzo E, Bravo F (2022. január 10.). „Cutaneous balamuthiasis: A clinicopathological study”. JAAD Int 6, 51–58. o. DOI:10.1016/j.jdin.2021.11.005. PMID 35059659. PMC 8760460.
- ↑ Mathison BA, Sapp SGH (2021. november 9.). „An annotated checklist of the eukaryotic parasites of humans, exclusive of fungi and algae”. Zookeys 1069, 1–313. o. DOI:10.3897/zookeys.1069.67403. PMID 34819766. PMC 8595220.
- ↑ Harkes P, Suleiman AKA, van den Elsen SJJ, de Haan JJ, Holterman M, Kuramae EE, Helder J (2019. szeptember 18.). „Conventional and organic soil management as divergent drivers of resident and active fractions of major soil food web constituents”. Sci Rep 9. DOI:10.1038/s41598-019-49854-y. PMID 31534146. PMC 6751164.
