The Yellow Shark
Frank Zappa The Yellow Shark | |
Megjelent | 1993. november 2. |
Stílus |
|
Kiadó | Rykodisc |
Producer | Frank Zappa |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A The Yellow Shark Frank Zappa kamarazenei darabokat tartalmazó élő albuma az Ensemble Modern játékával. Ez az utolsó Zappa lemezei közül, amely még életében jelent meg.
A lemez számai
[szerkesztés]- "Intro" – 1:43
- "Dog Breath Variations" – 2:07
- "Uncle Meat" – 3:24
- "Outrage at Valdez" – 3:27
- "Times Beach II" – 7:31
- "III Revised" – 1:45
- "The Girl in the Magnesium Dress" – 4:33
- "Be-Bop Tango" – 3:43
- "Ruth Is Sleeping" – 5:56
- "None of the Above" – 2:17
- "Pentagon Afternoon" – 2:28
- "Questi Cazzi Di Piccione" – 3:03
- "Times Beach III" – 4:26
- "Food Gathering in Post-Industrial America, 1992" – 2:52
- "Welcome to the United States" – 6:39
- "Pound for a Brown" – 2:12
- "Exercise, No. 4" – 1:37
- "Get Whitey" – 7:00
- "G-Spot Tornado" – 5:17
Az előzmények
[szerkesztés]A 88-as turné zenekarának kudarca után (idő előtt fel kellett oszlatnia a zenekart személyes ellentétek miatt) minden jel arra mutatott, hogy Zappa a jövőben kizárólag a stúdiómunkára fog koncentrálni. Ekkor kereste meg őt a frankfurti illetőségű Ensemble Modern azzal a szándékkal, hogy lemezfelvételt készítsenek a munkáiból. Zappa a felkérést visszautasította a rengeteg korábbi kudarcra hivatkozva: nem kívánt ismét pénzt fektetni kétes kimenetelőnek tűnő vállalkozásba. A kamaraegyüttes viszont elszánt volt: saját költségükön utaztak Los Angelesbe, és az ott töltött két hét után őszinte elismeréssel és tisztelettel nyilatkozott egymásról mindkét fél.
A lemezről
[szerkesztés]A lemez koncertfelvétel, Zappa szokásának megfelelően több előadás legjobb részleteiből válogatva: az Ensemble Modern 1992. szeptember 17-19-én adott koncertet a frankfurti Alte Operben, 22-23-án a berlini Philharmonie-ben, és 26-28-án a bécsi Konzerthausban. Zappa előrehaladott betegsége, a fájdalmai miatt csak az első koncerten tudott részt venni Frankfurtban. Az előadás egy különleges hatcsatornás erősítésen keresztül szólalt meg; a koncertet egy német tévécsatorna is rögzítette.[1]
A darabok egy része korábbi szerzemények áthangszerelt változata (Dog Breath, Bebop Tango stb. – Ali Askin hangszerelései), de vannak kifejezetten erre az alkalomra írt művek is (például a Get Whitey), vagy a pillanat szülte irányított improvizációk.
Megjegyzések
[szerkesztés]- A G-Spot Tornado nem volt a kiválasztott darabok között – Zappa szinte véletlenül vette észre egy próbára érkezve, hogy a zenészek ezt próbálgatják. Nem hitt benne hogy sikerülhet, de a zenészek makacssága miatt a próbafolyamat és az előadás része lett – a ráadásszámként felhangzó darab tomboló sikere a zenészeket igazolta.
- Ugyancsak a G-Spot Tornadóhoz kapcsolódik, hogy az előadás alatt a zenét kanadai La La La Human Steps tánccsapat őrült koreográfiája kísérte.
- A koncerteken elhangzott az Amnerika című darab is, de a lemezre nem került fel.
- Az Everything Is Healing Nicely című CD az 1991-es, a Yellow Shark koncertsorozatot megelőző próbákon készült felvételekkel jelent meg 1999-ben;
- Az Ensemble Modern még egy lemezt szentelt Frank Zappa munkásságának: a 2004-ben megjelent Greggery Peccary & Other Persuasions címűt (a felvételek 2002-ben készültek). A darabok ugyancsak Ali Askin hangszerelései, a betanításban Eötvös Péter is közreműködött.
Közreműködők
[szerkesztés]Zenészek
[szerkesztés]- Frank Zappa – Karmester, producer, zeneszerző
Az Ensemble Modern:
- Peter Rundel – karmester, violin
- Dietmar Wiesner – flute
- Catherine Milliken – oboe, english horn, bass oboe,[2] didjeridu
- Roland Diry – clarinet
- Wolfgang Stryi – bass clarinet, tenor saxophone, contrabass clarinet
- Veit Scholz – bassoon, contrabassoon
- Franck Ollu, Stefan Dohr – french horn
- William Formann, Michael Gross – cornet, flugelhorn, piccolo trumpet, trumpet
- Uwe Dierksen – trombone, soprano trombone
- Michael Svoboda – trombone, euphonium, didjeridu, alphorn
- Daryl Smith – tuba
- Herman Kretzschmar – celeste, harpsichord, voices, piano
- Ueli Wiget – celeste, harpsichord, harp, piano
- Rumi Ogawa-Helferich – cymbalom, percussion
- Andreas Böttger – percussion
- Detlef Tewes – mandolin
- Jürgen Ruck – banjo, guitar
- Ellen Wegner – harp
- Mathias Tacke, Claudia Sack – violin
- Hilary Sturt – violin, voices
- Friedemann Dähn – violoncello
- Thomas Fichter- contrabass, Fichter electric upright bass
Produkciós stáb
[szerkesztés]- Todd Yvega – synclavier assistance
- Spencer Chrislu – engineer, mixing
- Harry Andronis – engineer
- Brian Johnson – art direction, design
- Hans Jörg Michel – photography
- Henning Lobner – photography
- Dave Dondorf – engineer, coordination
- Jesse Di Franco – art direction, design
- Ali N. Askin – arranger
- Fritz Brinckmann – photography
Helyezések
[szerkesztés]Album – Billboard (North America)
Year | Chart | Position |
---|---|---|
1993 | Top Classical Crossover | 2[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Neil Slaven: Elektronikus Don Quijote, Cartaphilus 2007.
- ↑ bass oboe uncredited, but visible on ARTE TV broadcast ("Get Whitey" segment)
- ↑ Charts and Awards for The Yellow Shark'. AllMusic. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szövegek és információk – az Information Is Not Knowledge honlapról