Tetrahelia pterbica
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tetrahelia pterbica (Mikrjukov et Patterson 2000) Cavalier-Smith 2022[1] |
A Tetrahelia pterbica az Endohelea négyostorú egysejtű eukariótákból álló faja, melyet korábban a napállatkák közé soroltak.[2] Az Axomonadida rend Tetraheliidae családjának egyetlen ismert nemzetségének, a Tetraheliának egyetlen ismert faja. Korábban a Tetradimorpha nemzetségbe sorolták.[1]
Történet
[szerkesztés]2000-ben fedezték fel egy queenslandi mangrovemocsárban és írták le Mikrjukov és Patterson, ők nevezték el Tetradimorpha pterbicának, és sorolták a Dimorphida rendbe.[3]:99
Thomas Cavalier-Smith az Endohelia altörzsbe tartozó Endohelea Axomonadida rendjébe sorolta.[1]
Leírás
[szerkesztés]Egysejtű négyostorú eukarióták 4 standard hosszú, a Heliomorpha és Tetradimorpha nemzetségéinél rövidebb centriólumokkal és egy önálló héjú és mikroszálas magvú gömbölyű centroszóma által létrehozott, a sejttestnél mintegy másfélszer hosszabb[3]:109 axopódiumokkal. A centriólumok két, két egymással párhuzamos centriólumot tartalmazó, egymással 30°-ot bezáró párban szerveződnek. Amorf anyag kapcsolja ezeket össze az alappal és a centroszómával. Laterális Golgi-készülékük (diktioszóma) van a sejtmag oldalain. Az axopódiumok szabálytalanul elrendezett mikrotubulusokkal és szabálytalan lapos extruszómákkal rendelkeznek a Heliomorpha és a Tetradimorpha kinetocisztái helyett. A sejt 60 μm-nél nagyobb, a centroszóma 18–20 μm, axoplasztisza is nagy.[3]:109 Vastag pszeudopellikulájuk van a sejtmembrán mögött.[1]
Életciklusában lassan úszó tisztán ostoros, teljesen visszahúzódó axopódiumú állapot váltakozik kiemelkedő axopódiumokkal rendelkezővel, axopódiumai nem mindig sugarasak, teljesen kiemelkedve 40 μm hosszúak.[3]:100, 102 Előbbi állapotban rizoplasztisz köti össze az axoplasztiszt és a kinetoszómákat.[3]:103 (3. ábra)
Átmeneti zónája Cavalier-Smith szerint ősi, feltehetően I-es típusú, azonban egy felületes Palpitomonas bilix-rajz alapján annak egy szintben lehet átmeneti lemeze jobb ostorán, és az átmeneti zóna proximális részén kevesebb a részlet.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Cavalier-Smith T (2022. szeptember 7.). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259, 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356.
- ↑ Yabuki A, Chao EE, Ishida KI, Cavalier-Smith T (2012. szeptember 7.). „Microheliella maris (Microhelida ord. n.), an Ultrastructurally Highly Distinctive New Axopodial Protist Species and Genus, and the Unity of Phylum Heliozoa”. Protist 163 (3), 356–388. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.10.001. ISSN 1434-4610. PMID 22153838.
- ↑ a b c d e Mikrjukov KA (2000). „Taxonomy and Phylogeny of Heliozoa”. Acta Protozool 39, 99–115. o. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)