Ternitz

Ternitz
Ternitz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Kerület	Neunkircheni
Járás	Neunkircheni járás
Alapítás éve	1352
Polgármester	Rupert Dworak Christian Samwald Werner Feurer Franz Samwald
Irányítószám	2620, 2630, 2631, 2632, 2732, 2733, 2734
Körzethívószám	02630
Forgalmi rendszám	NK
Népesség
Teljes népesség	14 632 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	393 m
Terület	65,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′, k. h. 16° 02′47.716666666667, 16.033333333333
Ternitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternitz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ternitz osztrák város Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 14 606 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Ternitz a Neunkircheni járásban

Stixenstein vára

A pottschachi Szt. Dénes-templom

A St. Lorenzen-i Szt. Lőrinc-templom

Ternitz Alsó-Ausztria déli régiójában, az ún. Iparnegyedben (Industrieviertel) fekszik, a Schwarza folyó mentén, a Bucklige Welt dombvidékének északi peremén. Legmagasabb pontja 898 méteres Gösing. Teljes területe 65,38 km², amelynek 56,6%-a erdő, 29,1%-a pedig mezőgazdaságilag hasznosított szántóföld vagy legelő. Az épületek és utak csak 9%-ot foglalnak el. A városi önkormányzat 13 városrészt és falut egyesít: Flatz (289 lakos 2019-ben), Gadenweith (15), Gutenmann (7), Holzweg (28), Pottschach (4 825), Putzmannsdorf (932), Raglitz (595), Reith (40), St. Lorenzen am Steinfelde (65), Sieding (373), Stixenstein (23) és Thann (70). Magának Ternitznek 7 344 lakosa van.

A környező önkormányzatok: északra Schrattenbach, északkeletre Würflach, keletre Neunkirchen, délkeletre Wartmannstetten és Wimpassing im Schwarzatale, délre Grafenbach-Sankt Valentin, délnyugatra Buchbach és Enzenreith, keletre Prigglitz és Bürg-Vöstenhof, északnyugatra Puchberg am Schneeberg.

Története

Ternitz nevét először 1352-ben említik egy oklevélben, amelyben St. Lorenzen telkeit sorolják fel. A mai Ternitz helye a középkorban sűrűn lakott lehetett, de az újkorra nagyrészt elnéptelenedett. Jelentős növekedés a 19. század közepétől indult meg, amikor 1842-ben megépült a déli vasútvonal (Ternitz állomás 1847-től létezik), 1846-ban pedig Franz Müller egy vasüzemet létesített. Ezt 1862-ben Alexander von Schoeller vásárolta meg és négy évvel később létrehozta a Schoeller-Bleckmann acélművet. Ennek eredményeképpen a környék lakossága gyors gyarapodásnak indult.

St. Johann am Steinfeld, Dunkelstein és Rohrbach am Steinfeld 1923-ban egyesült és létrejött a ternitzi önkormányzat. 1948-ban városi rangra emelték. 1969-ben Flatz és Sieding, 1974-ben pedig Pottschach és Raglitz falvakat is hozzákapcsolták.

Lakosság

A ternitzi önkormányzat területén 2019 januárjában 14 606 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1971-ben érte el 16 515 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 62,6%-a római katolikusnak, 4,6% evangélikusnak, 9,4% mohamedánnak, 20,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 99 magyar élt a városban; a német mellett (87,3%) a legnagyobb nemzetiségi csoportot a törökök alkották 7,4%-kal.

Látnivalók

• Stixenstein vára. A 12. században épült vár Bécs városának tulajdona és részlegesen látogatható. A várban színdarabokat, koncerteket, kiállításokat is rendeznek.
• Dunkelsteini várrom
• Dunkelstein-Blindendorfi templom
• a modern stílusban, 1959-ben épült plébániatemplom
• a késő gótikus, barokk belsejű Keresztelő Szt. János templom St.Johann am Steinfeldében
• Acélváros-múzeum (Stahlstadtmuseum), ipartörténeti kiállítás
• a Sierningtal-Flatzerwand Naturpark természetvédelmi terület

Gazdaság

2001-ben 168 mezőgazdasági és 484 egyéb munkaadó volt a városban. A munkavállalók száma 6383 volt. A legnagyobb munkaadók a Schoeller-Bleckmann acélművek utódvállalatai: a Schoeller-Bleckmann Oilfield (SBO) 435 főt foglalkoztat, a Schoeller-Bleckmann Edelstahlrohr GmbH (SBER) pedig 584 főt.

Források

• Ernő Deák: Ternitz. In: Othmar Pickl, Alfred Hoffmann (Hrsg.): Österreichisches Städtebuch. Teil 4: Friederike Goldmann (Red.): Die Städte Niederösterreichs. Band 3: R – Z. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1982, ISBN 3-7001-0459-6, S. 133–145.
• René Harather: Die Geschichte der Region und Stadt Ternitz von den Anfängen bis zur Gegenwart. Unter besonderer Berücksichtigung sozialgeschichtlicher Aspekte. Stadtgemeinde Ternitz, Ternitz, 1998
• René Harather: Unser Ternitz. Zum 650. Jahrestag der urkundlichen Ersterwähnung. Fotografien von Christian Handl. Heimat-Verlag, Schwarzach u. a., 2002
• Elisabeth Schober: Schulen der Stadt Ternitz. Versuch einer narrativen Studie aus dem Bereich der Schulgeschichte. Diplomarbeit. Universität Wien, 1991
• Dieter Steindl: Regesten der hochmittelalterlichen Nennungen auf dem Gebiet der Stadtgemeinde Ternitz und ihrer Katastralgemeinden. Diplomarbeit. Universität Wien, 1997
• A település honlapja
• 31839 – Ternitz Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ternitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.