Scheiblingkirchen-Thernberg

Scheiblingkirchen-Thernberg
A scheiblingkircheni Mária Magdolna-plébániatemplom
Scheiblingkirchen-Thernberg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Neunkircheni járás
Polgármester	Waltraud Ungersböck
Irányítószám	2813, 2831, 2832, 2833
Körzethívószám	02629
Forgalmi rendszám	NK
Népesség
Teljes népesség	1864 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	37,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 39′, k. h. 16° 08′47.65, 16.133333333333
Scheiblingkirchen-Thernberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Scheiblingkirchen-Thernberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Scheiblingkirchen-Thernberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1881 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Scheiblingkirchen-Thernberg a Neunkircheni járásban

Türkensturz várának romjai

A thernbergi várrom

Scheiblingkirchen-Thernberg Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombságán, a Pitten (Scheiblingkirchen) és a Schlattenbach (Thernberg) folyók mentén. Területének 64,3%-a erdő. Az önkormányzat 5 településrészt, illetve falut egyesít: Gleißenfeld (470 lakos 2019-ben), Reitersberg (75), Scheiblingkirchen (637), Thernberg (629) és Witzelsberg (70).

A környező önkormányzatok: délre Thomasberg, délnyugatra Warth, nyugatra Wartmannstetten, északnyugatra Natschbach-Loipersbach, északra Seebenstein és Pitten, keletre Bromberg, délkeletre Lichtenegg.

Története

A Buckilige Welt erdős dombsága a 11. század közepéig lakatlan határvidék volt Ausztria és Magyarország között, de 1042-ben Gottfried von Wels-Lambach a pitteni csatában legyőzte a magyarokat és elhódította a térséget, majd miután III. Henrik császár vereséget szenvedett a magyaroktól, a határ a Lajtánál stabilizálódott. Gottfried gróf megkeresztelte a szórványos lakosságot és telepeseket hozatott az erdő irtására. A pitteni uradalomhoz tartozó Scheiblingkirchen (akkor még Puechperg) első említése 1149-ből származik, ekkor épült temploma. 1272-ben az osztrák hercegséget megszerző Rudolf von Habsburg Pitten, Thernberg és Aspang uradalmának ítélkezési jogot adományozott. 1324-ben Habsburg Albert felesége, Erzsébet megerősítette Scheiblingkirchen addigi vám- és adómentességét, valamint a kisebb súlyú bűncselekményekben az ítélkezés jogát. 1372-ben először jelenik meg írásban a település mai neve ("Scheiblachkirchen").

1783-ban Scheiblingkirchen egyházközsége elszakadt Pittenétől és önállóvá vált. 1807-ben János főherceg megvásárolta a thernbergi várat, amelyet renováltatott és időnként ide menekült a bécsi udvar intrikái elől. 1846-ban egy árvíz az egész települést elöntötte, a plébánia is háromnegyed méterig víz alá került. 1850-ben megalakult a községi önkormányzat, majd ipar is települt a községbe egy lőporgyár képében, amelyben több alkalommal is történt – emberéleteket is követelő – baleset.

Az önkormányzat mai formájában 1971 óta létezik, amikor Scheiblingkirchen és Thernberg egyesült.

Lakosság

A Scheiblingkirchen-Thernberg-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1881 fő élt. A lakosságszám 2011-ben érte el a csúcspontját 1909 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 97,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,7%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 4,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.

A lakosság számának változása:

2016	1 892
2018	1 864

Látnivalók

• a Mária Magdolna-plébániatemplom egy román stílusú körtemplom
• a thernbergi Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
• a Türkensturz várának romjai
• Thernberg várának romjai

Források

• A település honlapja
• 31832 – Scheiblingkirchen-Thernberg Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Scheiblingkirchen-Thernberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.