Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő
Mecklenburgi Terézia | |
Therese Mathilde Amalia Herzogin zu Mecklenburg [-Strelitz] | |
Thurn und Taxis hercegnéje | |
Uralkodási ideje | |
1805 – 1806 | |
Elődje | Württembergi Auguszta |
Thurn und Taxis címzetes hercegnéje | |
Uralkodási ideje | |
1806 – 1827 | |
Utódja | Wilhelmine von Dörnberg |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Mecklenburgi-ház |
Született | 1773. április 5.[1][2] Hannover |
Elhunyt | 1839. február 12. (65 évesen)[1][2] Schloss Taxis |
Nyughelye | Szent Emmerám-apátság |
Édesapja | II. Károly |
Édesanyja | Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Károly Sándor Thurn und Taxis-i 5. herceg |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Terézia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Terézia Thurn und Taxis-i hercegné, született Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő (Hannover, 1773. április 5. – Dischingen melletti Taxis-kastély, 1839. február 12.)
Származása
[szerkesztés]Terézia hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a harmadik leány volt.
Élete
[szerkesztés]Terézia az életének első éveit Hannoverben töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Friderika és Lujza testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen–darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.
Károly Sandor Thurn und Taxis-i herceg 1789. május 25-én, 19 évesen feleségül vette a 16 éves Teréziát Neustrelitzben.
A pár kezdetben (1797-ig) a Thurn und Taxis palotában élt Frankfurtban. Apósa 1805-ös halála óta egyre inkább kiállt a Thurn und Taxis-ház szuverenitása mellett a hagyományos postai jogok mellett.
A szekularizáció során a Szent Emmerám-apátság regensburgi épületei 1803/1812-ben a Thurn und Taxis hercegi családhoz kerültek, amely 1748 óta az egyes épületrészekben lakott. Terézia a helyiségek egy részét kiterjedt könyvtára számára használta, és „könyvtári katalógust”[3] nyomtattatott hozzá.
1814-től Terézia a Thurn und Taxis-házat és képviselte a bécsi kongresszuson.[4]
Fia, Frigyes Vilmos 1825-ben és férje 1827-ben bekövetkezett halála után Teréz hercegnő ritkán tartózkodott Regensburgban és visszavonult az özvegy rezidenciájába a Dischingen melletti Taxis-kastélyba. Továbbra is tanácsot adott fiának, Miksa Károlynak, aki apját követte a családfőként, földesúrként és a Thurn-und-Taxis magánpostahivatal vezetőjeként. Özvegyként elsősorban „tudományos és művészeti érdeklődésének” szentelte magát, bővítette grafikai gyűjteményét és könyvtárát.[5]
Gyermekei
[szerkesztés]- Sarolta Lujza (*/† 1790)
- György Károly (1792–1795)
- Mária Terézia (1794–1874) ⚭ 1812 Esterházy Pál Antal
- Lujza Friderika (*/† 1798)
- Mária Zsófia Dorottya (1800–1870) ⚭ 1827 Pál Vilmos Württemberg hercege, 1835-ben elvált
- Miksa Károly (1802–1871)
- 1. ⚭ 1828 Wilhelmine von Dörnberg
- 2. ⚭ 1839 Mathilde Sophie Prinzessin zu Oettingen-Oettingen
- Frigyes Vilmos (1805–1825) nőtlen
Törvénytelen gyermekei Maximilian-Emanuel Lerchenfeld gróffal (1772–1809)
- Georg Adolf, Graf von Stockau (1806–1865)
- ikrek:
- Maximilian von Straka (1807–1845)
- Elise Therese von Straka (1807 –1875)
- Amalie Adlerberg (1808–1888) ⚭ 1855 Nikola Adlerberg (1819–1892)
- Luise Therese von Straka (1809–1872)
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Zentralarchiv des Hauses Thurn und Taxis, 1815.
- ↑ Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9, 79. oldal; Max Piendl szövegezése: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981, 86. oldal
- ↑ Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9, 96. oldal
Irodalom
[szerkesztés]- Wolfgang Behringer: Thurn und Taxis. Die Geschichte ihrer Post und ihrer Unternehmen. München/Zürich 1990, ISBN 3-492-03336-9
- Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9
- Ludwig Kalmus: Weltgeschichte der Post. Verlag Amon Franz Göth, Wien 1937.
- Max Piendl: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981.
- Rudolf Reiser: Mathilde Therese von Thurn und Taxis (1773–1839). In: Zeitschrift für Bayerische Landeskunde. 38. kötet, 1975, 739–748. oldal
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Therese zu Mecklenburg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.