Temesváry János (hegedűművész)
| Temesváry János | |
| Született | 1890. december 12.[1] Szamosújvár[1][2] |
| Elhunyt | 1964. november 8. (73 évesen)[3][2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1907–1911) |
| Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1956) |
| Zenei pályafutása | |
| Aktív évek | 1909–1960 |
| Együttes | Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes |
| Hangszer | |
| Díjak | Magyar Köztársasági Érdemérem Magyar Népköztársasági Érdemérem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temesváry János (Szamosújvár, 1890. december 12. – Budapest, 1964. november 8.) hegedű- és brácsaművész, a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes alapító tagja. Érdemes művész (1956).
Életútja
[szerkesztés]Édesapja postamester volt. Már hatévesen fellépett Kolozsvárott. Tizenhétévesen iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára Hubay Jenő növendékeként 1911-ben kapott hegedűművész-tanári oklevelet.
Az 1909-ben megalakult Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes egyik alapítója második hegedűsként, 1940-ig az együttes tagja.
Hegedűtanár volt 1910–11-ben a Fodor Zeneiskolában, 1912–14-ben a székesfővárosi zenetanfolyamok keretében, 1914-től a Nemzeti Zenede helyettes, 1916-tól rendes tanára.[4] 1922-től 1935-ig igazgatta a Postás Zeneiskolát, majd 1959-ig a Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1927 és 1960 között az Operaház zenekarának szólóbrácsása volt, ekkor nyugdíjba vonult.
1927-től 1944-ig a Zeneszerzők Országos Szövetségének, 1931 és ’34 között a Budapesti Filharmóniai Társaság ügyvezető alelnöke, 1945-ben Vasvári Istvánnal közösen hozták létre a Hivatásos Zenészek Szakszervezetét, ennek 1952-ig elnöke is volt.
Rendszeresen írt zenekritikákat, cikkeket.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 1910 – Reményi-díj
- 1948 – Magyar Köztársasági Érdemérem, arany fokozat
- 1949 – Magyar Népköztársasági Érdemérem, arany fokozat[5]
- 1956 – Érdemes művész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Temesváry, János, https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93&order=csnev#T
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15609.htm, Temesváry János, 2017. október 9.
- ↑ A Nemzeti Zenede. Szerk.: Tari Lujza, Sz. Farkas Márta. Budapest, 2005. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete. 372. l. ISBN 9637181393
- ↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. (Más források szerint: 1951.)
Forrás
[szerkesztés]- Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkai Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. 501. l. ISBN 9633305403
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. III. köt. 499. l.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
