Teleki Sámuel (utazó)

Teleki Sámuel
Született	1845. november 1. Sáromberke
Elhunyt	1916. március 10. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Bethlen Erzsébet Teleki Sámuel
Foglalkozása	geográfus, felfedező, etnográfus, országgyűlési képviselő
Tisztsége	a magyar főrendiház tagja (1881 – 1916. március 10.) magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1887. május 25.) magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1901. szeptember 5.) magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1916. március 10.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki Sámuel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Széki gróf Teleki Sámuel (néhol Teleki Samu) (Sáromberke, 1845. november 1. – Budapest, 1916. március 10.) magyar felfedező, afrikanista, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el (Rudolf trónörökösről) a Rudolf-tavat és (Rudolf feleségéről, Stefánia belga hercegnőről) a Stefánia-tavat.

Élete

Ifjúkora

A főnemesi származású széki gróf Teleki család református ágának a sarja. Apja széki gróf Teleki Sámuel (1819-1882), anyja bethleni Bethlen Erzsébet (1818-1860) grófnő volt. Nagyszülei széki gróf Teleki Ferenc (1787-1861) és losonczi báró Bánffy Erzsébet (1794-1853) voltak. Dédapja gróf Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár, aki 50 ezer kötetes könyvtárának átadásával megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát, az egyik első magyar közkönyvtárat.

Az ásványtant, geológiát, földrajztudományt és csillagászatot tanult Teleki Sámuelt 1881-ben az országgyűlés felsőházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával, a társaság fővédnökével.

1886-ban Rudolfék ösztönözték arra, hogy tervezett afrikai szafarija helyett inkább szervezzen expedíciót Baringo-tótól északra elterülő vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858–1895) skót utazó feltérképezett, hogy megtalálja a sivatagi tavat, amelynek létezését helyi legendák sugallták. A legendák szerint a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona.

Az első út

Teleki gróf és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy 1887 februárjában hagyta el Panganit (Tanzánia) 400 teherhordóval, a Ruvu folyót követve.

Ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy-hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Teleki elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé, és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.

A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde-tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről nevezve el, amely a partjain él.

Az expedíción felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Csev-Bahir, Etiópia déli részében.)

Gyűjtemények

Az utazók megfigyeléseket végeztek a feltárt területek klímájáról, állat- és növényvilágáról is. Növények és állatok mellett több mint 400 néprajzi tárgyat is gyűjtött, a legtöbbet a maszai és kikuju törzsektől. Túlélve a bennszülöttek számos támadását és az éhezést, az utazók végül gazdag gyűjtéssel tértek haza és megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Számos fotót is hoztak magukkal, ezek a Kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagy részüket még azóta sem publikálták.

A Kenya-hegyen élő egyik óriás Lobelia fajt a grófról Lobelia telekii névre keresztelték. Egyéb, Teleki nevét őrző növényfajok: Plagiochila telekiana moha, Dorstenia telekii, Erigon telekii, Conyza telekii, Aeschynomene telekii, Triumfetta telekii (a Telekia speciosa vagy telekivirág a másik Telekiről kapta a nevét). Höhnelről egy kaméleonfajt (Trioceros hoehnelii), egy növénynemzetséget és tizenegy növényfajt neveztek el.

A Teleki-vulkán felfedezése

A róla elnevezett érem

A Turkana-(Rudolf-)tótól délre, Teleki a Suguta kiszáradt folyó völgyében felfedezett egy aktív vulkánt, melyet Höhnel Telekiről Teleki-vulkánnak nevezett el, melyet mind a mai napig így hívnak. Hazafelé menet 1888 októberében Mombasa mellett elérték a kelet-afrikai partvidéket.

A második, sikertelen út

Továbbhaladva megálltak Ádenben, ahol Telekiben megszületett az elhatározás, hogy egy későbbi expedíció során az Etióp-magasföldet utazza be és északról közelíti meg az Afrikai Nagy Tavakat. Erre azonban már nem került sor. 1895-ben a gróf még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát.

1886 és 1895 között írta meg a Kelet-afrikai napló című művét magyarul. Von Höhnel szintén írt egy hosszú beszámolót az utazásról.

Hosszú betegség után Budapesten halt meg.

A nevét viselő intézmény

• Teleki Sámuel Általános Iskola, Érd.

Művei

• Höhnel Lajos: A Rudolf és Stefánia tavakhoz. Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887–1888-ban, 1-2.; Ráth, Bp., 1892 (A XIX. század nagy felfedezői)
• Ludwig von Höhnel: Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887–1888-ban, 1-2. Leírta kísérője, Höhnel Lajos; sajtó alá rend., utószó Véber Károly; Magvető, Bp., 1984 (Magyar Hírmondó) ISBN 963-14-0181-2
• Csibi László: Gróf Teleki Samu, 1845–1916. Élete és afrikai expedíciója az írásos és képi források tükrében; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2022 (Emberek és kontextusok) ISBN 978-606-739-220-3

Források

• Vojnits András: 125 éves a Teleki-expedíció. In: Természet Világa, 144. évf. (2013) 9. sz. 404-408. o.

További információk

• Csányi Károly–Térey Gábor: Gróf Teleki Sámuel hagyatéka, valamint Bakonyi Károly gyűjteményéből és más magánbirtokból származó festmények és műtárgyak / Nachlass des Grafen Samuel Teleki; Légrády Ny., Bp., 1926 (Az Ernst-Múzeum aukciói)
• Cholnoky Béla: Gróf Teleki Sámuel útja Kelet-Afrikában; Franklin, Bp., 1937 (Világjárók. Utazások és kalandok)
• Erdélyi Lajos: Teleki Samu Afrikában. Az Afrika-kutató eredeti fényképfelvételeivel; Kriterion, Bukarest, 1977
• Kubassek János: Zanzibártól a Stefánia-tóig. Teleki Sámuel nyomában; szerző fotóival; Bembo, Bp., 1989
• Borsos Balázs: Szafari a pále, pále. A gróf Teleki Samu vezette expedíció (1887–1888) szerepe és jelentősége Kelet-Afrika néprajzi feltárásában; MTA Néprajzi Kutató Intézet, Bp., 1998 (Magyar etnológia)
• Pálffy Lajos: Erdélyi gróf Afrika legmélyén. MaNDA. 2016. március 10. Hozzáférés ideje: 2016. március 12.
• Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887-1888-ban Höhnel Lajos könyve a MEK-ben
• Életrajza az 1910-1915-ös Országgyűlési Alamanachban
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság–Tarsoly Kiadó, 2002
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990–1999
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
• Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839–1916. Tanulmány és okmánytár. Székelyudvarhely, Haáz Rezső Alapítvány, 2001 (Múzeumi füzetek 18.)
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better–MTESZ–OMIKK, 1997
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub