Telefontorony (Szeged)
| Telefontorony | |
| Matáv-torony | |
 | |
| A torony 2013-ban | |
| Cím |  Magyarország, Szeged, Rókusi körút 2–10. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1992 |
| Megnyitás | 1992 |
| Felhasznált anyagok | beton, acél |
| Tervező | DÉLTERV |
| Kivitelező | DÉLÉP |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | telekommunikáció |
| Tulajdonos | Magyar Telekom |
| Alapadatok | |
| Magassága | 158 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | 1 |
| Elhelyezkedése | |
 Telefontorony
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 16′ 16″, k. h. 20° 08′ 43″46.271014°N 20.145336°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 16″, k. h. 20° 08′ 43″46.271014°N 20.145336°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telefontorony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A rókusi Telefontorony (sokszor régebbi tulajdonosára utalva Matáv-torony) Szeged város legmagasabb, míg Csongrád-Csanád vármegye második legmagasabb épülete.[1]
Története
[szerkesztés]A telekommunikációs célú épületet az 1980-as években kezdték építeni, átadására 1992-ben került sor. Az épületet a Matáv számára építették, tulajdonosa annak utódcége, a Magyar Telekom. Maga a torony nem teljesen önálló épület, ahhoz egy telekommunikációs cégeknek otthont adó irodaház-komplexum kapcsolódik. A torony nem a Rókusi körútra néző utcai homlokzaton, hanem az épület hátsó bejárata mellett, egy névtelen szervizút mellett emelkedik. Betonszerkezete 101 méter magas, a rászerelt acél árbócszerkezettel együtt az építmény teljes magassága 158 métert ér el. A torony betonszerkezetének tetején ülő, adó-vevő berendezéseket, antennákat tartalmazó szint 119 méter magasan helyezkedik el. Ebben a magasságban együzemi darut is telepítettek, amellyel a torony peremén helyet foglaló berendezések mozgatását, fel- és leszerelését végzik.
Az épület zárt, szinte egyáltalán nem látogatható. A város legmagasabb pontjaként a rókusi telefontorony sokak szerint ideális kilátótorony és kávéház lehetne. A szegediek tudni vélik, hogy a 80-as években a városvezetés a vágyott kávéházat bele is terveztette a létesítménybe.[2] Az idegenforgalmi hasznosításnak azonban komoly műszaki akadályai vannak: egy ilyen létesítmény kialakítására legalkalmasabb közbülső teraszok szintje is messze meghaladja a környékbeli víztornyokét, így egy vendéglő üzemeltetéséhez szükséges víz feljuttatása a magasságba jelentős költséget jelentene.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Imre Péter: Szentesi a megye legmagasabb tornya (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. április 7. [2008. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ Fekete Klára: Szeged "felhőkarcolói" (magyar nyelven). Délmagyarország, 2006. július 13. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ Vida-Szűcs Imre: Bátorságpróba Szeged felhőkarcolójában (magyar nyelven). Délmagyarország, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2013. május 11.)[halott link]
