Tectofilosida
Tectofilosida | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
Kládok | ||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Tectofilosida témájú rendszertani információt. |
A Tectofilosida a Rhizaria Cercozoa törzsének héjas amőbákból álló kládja. Héjai szerves és alkalmanként összegyűjtött egyéb anyagokból állnak, szemben a szilikátpikkelyekből álló héjú Euglyphida kláddal.[2] A „4. új kládnak” felel meg.[3]
Történet
[szerkesztés]Első fajait már 1874-ben leírták Hertwig és Lesser, akik a korábban már állatnem neveként megjelent Pamphagusba sorolták a gyökérlábúak (Rhizopoda) csoportjában. Schouteden már 1906-ban javasolta helyette a Lecythium név használatát.[3] Emellett több, később a Lecythiumba és az Omnivorába sorolt faj volt korábban például a Trinema vagy Gromia nemzetségekbe sorolva.[4] Első magasabb szintű kládja a Chlamydophryidae de Saedeleer 1934, mely a Gromiidae alcsaládjaként jött létre a Lecythium és Chlamydophrys nemzetségekkel.[5]
Thomas Cavalier-Smith írta le 2003-ban rendként 5 családdal (Chlamydophryidae, Psammonobiotidae, Volutellidae, Pseudodifflugiidae, Rhizaspididae), egy- vagy kétnyílású rugalmas vagy merev héjú egysejtűek csoportjaként meghatározva azt.[6] 2012-ben ide sorolták például a Lithocollidaet is, a Tectofilosidába pedig 3 alrendet (Unitremina, Amphitremina, Lithocollina) soroltak, számára pedig létrehozták a Tectosia alosztályt,[1] de 2019-ben a Lithocollidae a Nucleariida tagjának bizonyult 18S rRNS alapján.[7]
2017-ben Dumack et al. felfedezték a Fiscullidae kládot, miután leírták a Fisculla nemzetséget korábban a Lecythiumba sorolt fajokkal, miután utóbbi a korábbi meghatározás szerint polifiletikus csoportnak bizonyult.[5] Ugyanez évben a Plagiophrys polifíliája maitt egyes fajai a Rhizaspisba, mások az ekkor létrehozott Rhogostomidae Sacciforma nemzetségébe kerültek át.[8] Ez a 2018-ban leírt Fiscullina névadója, és a Pseudodifflugiidae és Rhizaspididae is tagjai.[9]
Korábban az Amphitremidaet is a Tectofilosidába sorolták, de az később Labyrinthulomycetes-kládnak bizonyult.[2]
A Lecythium mutabilis 2020-ban új nemzetségbe került Omnivora mutabilis néven 18S rRNS-e V4 hiperváltozó régiója alapján, mivel a többi Lecythium-fajjal szemben a Fiscullidae fajaival közelebbi rokonságot mutat.[3]
Genetika
[szerkesztés]Első teljes szekvenált 18S rRNS-ű faja egy 2003-ig leíratlan Lecythium-faj.[10]
Filogenetika
[szerkesztés]18S rRNS-adatok alapján a Pseudodifflugiidae és a Chlamydophryidae testvércsoportok.[4] Adl et al. 2019-es rendszertanában a Chlamydophryidae a Tectofilosidától különálló ribocsoportként szerepel.[2]
Morfológia
[szerkesztés]Általában egymagvú sejtekből áll, egyes fajok több egyesült sejtből aggregátumokat hozhatnak létre. Ezeket szerves anyagból álló rugalmas tektum veszi körül 1 bazális, rugalmas, de általában kerek[5] nyílással filopódiumok számára, e héj alkalmanként külső eredetű ásványi anyagokat is tartalmazhat. Ostora vagy szilikátpikkelye nincs, mitokondriális cristái csőszerűek.[2] Nem siklik az ostorok hiánya miatt.[9] Lebegő állapota visszahúzott vagy hosszú, nem mozgó állábakkal rendelkezhet. Egyes fajokban előfordulhatnak továbbá „lóherelevél-szerű aggregátumok”.[4]
Magja lehet ellipszoid vagy gömb alakú, benne a nukleólusz lehet fénymkiroszkóppal látható vagy nem látható. A sejt alakja is változatos: vannak retorta, gömb, ellipszoid alakúak stb.[4]
Élőhely
[szerkesztés]Édesvízi és szárazföldi kládjai is vannak.[4] Szárazföldi kládjai elsősorban Sphagnum-lápokon gyakoriak.[4]
Életciklus
[szerkesztés]Egyes fajai – például a Chlamydophrys stercorea – életciklusuk során cisztát képeznek.[4] Mivel a Chlamydophrys könnyen tenyészthető, életciklusát már 1921-ben leírta Belar. Ezzel szemben az első Omnivora terrestris-kultúrát csak 2016-ban hozták létre Dumack et al.[4] Egyes vízi fajok rendelkeznek planktonikus lebegő állapottal.[4]
Hosszanti osztódással vagy csírázással szaporodhat.[4]
Életmód
[szerkesztés]Citotróf fagotróf klád[2] algivor, bakterivor, fungivor és omnivor fajokkal egyaránt.[3][5][4] A Lecythium élesztőgombákat és algákat eszik elsősorban, a baktériumok nem megfelelő tápanyagforrásai, míg a Chlamydophrys és a Leptochlamydophrys számára a baktériumok is megfelelő tápanyagforrások, de egy Chlamydophrys-faj feltehetően gombaevő.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Cavalier-Smith T, Chao EEY (2012. július 1.). „Oxnerella micra sp. n. (Oxnerellidae fam. n.), a tiny naked centrohelid, and the diversity and evolution of heliozoa”. Protist 163 (4), 574–601. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.12.005. PMID 22317961.
- ↑ a b c d e f Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b c d Dumack K, Pundt J, Bonkowski M (2019. december 23.). „Transfer of the thecate amoeba Lecythium mutabilis to a novel genus Omnivora (Fiscullidae, Thecofilosea, Cercozoa)”. J Eukaryot Microbiol 67 (2), 245–251. o. DOI:10.1111/jeu.12778. PMID 31808200. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Dumack K, Baumann C, Bonkowski M (2016. augusztus 12.). „A bowl with marbles: mevision of the thecate amoeba genus Lecythium (Chlamydophryidae, Tectofilosida, Cercozoa, Rhizaria) including a description of four new species and an identification key”. Protist 167 (5), 440–459. o. DOI:10.1016/j.protis.2016.08.001. PMID 27631274.
- ↑ a b c d Dumack K, Mausbach P, Hegmann M, Bonkowski M (2017. március 14.). „Polyphyly in the thecate amoeba genus Lecythium (Chlamydophryidae, Tectofilosida, Cercozoa), redescription of its type species L. hyalinum, description of L. jennyae sp. nov. and the establishment of Fisculla gen. nov. and Fiscullidae fam. nov”. Protist 168 (3), 294–310. o. DOI:10.1016/j.protis.2017.03.003. PMID 28499131.
- ↑ Cavalier-Smith T, Chao EEY (2003. október 1.). „Phylogeny and classification of phylum Cercozoa (Protozoa)”. Protist 154 (3–4), 341–358. o. DOI:10.1078/143446103322454112. PMID 14658494. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ Galindo LJ, Torruella G, Moreira D, Eglit Y, Simpson AGB, Völcker E, Clauß S, López-García P (2019. november 25.). „Combined cultivation and single-cell approaches to the phylogenomics of nucleariid amoebae, close relatives of fungi”. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci 374 (1786). DOI:10.1098/rstb.2019.0094. PMID 31587649. PMC 6792443. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ Dumack K, Öztoprak H, Rüger L, Bonkowski M (2016. december 7.). „Shedding light on the polyphyletic thecate amoeba genus Plagiophrys: transition of some of its species to Rhizaspis (Tectofilosida, Thecofilosea, Cercozoa) and the establishment of Sacciforma gen. nov. and Rhogostomidae fam. nov. (Cryomonadida, Thecofilosea, Cercozoa)”. Protist 168 (1), 92–108. o. DOI:10.1016/j.protis.2016.11.004. PMID 28056380.
- ↑ a b Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2018. április 17.). „Multigene phylogeny and cell evolution of chromist infrakingdom Rhizaria: contrasting cell organisation of sister phyla Cercozoa and Retaria”. Protoplasma 255 (5), 1517–1574. o. DOI:10.1007/s00709-018-1241-1. PMID 29666938. PMC 6133090.
- ↑ Nikolaev SI, Berney C, Fahrni J, Mylnikov AP, Aleshin VV, Petrov NB, Pawlowski J (2003). „Gymnophrys cometa and Lecythium sp. are core Cercozoa: evolutionary implications”. Acta Protozool 42, 183–190. o. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tectofilosid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.