Euglyphida
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Euglypha sp.
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Euglyphida témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Euglyphida témájú kategóriát. |
Az Euglyphida a Cercozoa amőbákból álló csoportja, mely a legtöbb ismert fajban szilikáttartalmú pikkelyekkel, lemezekkel vagy tüskékkel rendelkező héjakat termel, de e minták más fajokban nincsenek jelen.[2] E részek a sejten belül jönnek létre és annak felszínén állnak össze többé-kevésbé szabályosan, textúrát adva a héjnak. A táplálékot elkapó és a sejtet a szubsztráton mozgató hosszú, vékony állábaknak egy nyílás van.
Az Euglyphida hagyományosan más amőbákkal együtt szerepelt, de genetikai tanulmányok számos amőboid és ostoros csoport közé helyezik a Cercozoa taxonban. Legközelebbi rokona a szilikátos héjakat alkotó ostoros Thaumatomonadea.
Fotoszintetikus fajok vannak a Paulinella és Placocista nemzetségben. Előbbinél cianobaktérium telepedett meg folyamatosan a sejtben, utóbbi néhány fajában szimbionta Chlorella-kolóniák élnek, a kapcsolat kevésbé erős. A Paulinella fototróf, a Placocista mixotróf.[3][4][5]
Egy generációjuk 4–28 napig tarthat.[6]
Élőhely
[szerkesztés]Gyakori talajokon, mocsarakban és más szerves anyagban gazdag környezetekben, és kis élőlényeket, például baktériumokat eszik. A héj általában 30–100 μm hosszú, de a sejt ennek csak egy részét foglalja el. Szaporodáskor egy másik héj jön létre a nyílással szemben, így mindkét utódsejt védett marad. A különböző nemzetségeket és fajokat elsősorban héjformájuk különbözteti meg. A leggyakoribbak az Euglypha és a Trinema. Vannak ezenkívül mohákon lakó fajaik is.[7]
Az Euglyphida kozmopolita élőlény.[6]
A sómennyiség tekintetében tűréshatáruk – az Arcellinida csoporthoz hasonlóan – kicsi: a vezetőképesség 0,25 mS/cm-es növekedése 50%-kal csökkenti mennyiségüket.[8]
Filogenetika
[szerkesztés]Chatelain et al. 2013 alapján:[9]
| Euglyphida |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Taxonómia
[szerkesztés]Ordo Euglyphida Copeland 1956 emend. Cavalier-Smith 1997[10]
- Tracheleuglypha Deflandre 1928
- Ampullataria van Oye 1956
- Euglyphidion Bonnet 1960
- Heteroglypha Thomas et Gauthier-Lièvre 1959
- Matsakision Bonnet 1967
- Pareuglypha Penard 1902
- Familia Paulinellidae de Saedeleer 1934 emend. Adl et al. 2012
- Micropyxidiella Tarnawski et Lara 2015
- Ovulinata Anderson, Rogerson et Hannah 1997 [Ovulina Anderson, Rogerson et Hannah 1996 non Ehrenberg 1845]
- Paulinella Lauterborn 1895
- Familia Cyphoderiidae de Saedeleer 1934
- Campascus Leidy 1877
- Corythionella Golemansky 1970
- Cyphoderia Schlumberger 1845
- Messemvriella Golemansky 1973
- Pseudocorythion Valkanov 1970
- Schaudinnula Awerintzew 1907
- Subordo Euglyphina Bovee 1985 emend. Kosakyan et al. 2016
- Familia Assulinidae Lara et al. 2007
- Assulina Ehrenberg 1872
- Placocista Leidy 1879
- Valkanovia Tappan 1966 [Euglyphella Valkanov 1962 non Warthin 1934]
- Familia Euglyphidae Wallich 1864 emend Lara et al. 2007
- Euglypha Dujardin 1841
- Scutiglypha Foissner et Schiller 2001
- Familia Sphenoderiidae Chatelain et al. 2013
- Deharvengia Bonnet 1979
- Sphenoderia Schlumberger 1845
- Trachelocorythion Bonnet 1979
- Familia Trinematidae Hoogenraad et De Groot 1940 emend Adl et al. 2012
- Corythion Taránek 1882
- Neopileolus Ozdikmen 2009 [Pileolus Coûteaux et Chardez 1981]
- Playfairina Thomas 1961
- Puytoracia Bonnet, 1970 non Raabe 1972
- Trinema Dujardin 1841
- Familia Assulinidae Lara et al. 2007
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Euglyphida. WoRMS - World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
- ↑ Dumack K, Duckert C, Meinhardt R, Lara E, Bonkowski M. „Description of Phaeobola aeris gen. nov., sp. nov (Rhizaria, Cercozoa, Euglyphida) Sheds Light on Euglyphida’s Dark Matter”. J Eukaryot Microbiol.|website=Digital CSIC}}
- ↑ Grube, Martin. Algal and Cyanobacteria Symbioses. World Scientific (2016. december 29.). ISBN 978-1-78634-059-7
- ↑ Gomaa, F. (2014). „One Alga to Rule them All: Unrelated Mixotrophic Testate Amoebae (Amoebozoa, Rhizaria and Stramenopiles) Share the Same Symbiont (Trebouxiophyceae)”. Protist 165 (2), 161–176. o. DOI:10.1016/j.protis.2014.01.002. PMID 24646792.
- ↑ Gabr, A. (2020). „Paulinella, A Model for Understanding Plastid Primary Endosymbiosis”. Journal of Phycology 56 (4), 837–843. o. DOI:10.1111/jpy.13003. PMID 32289879. PMC 7734844.
- ↑ a b Puppe D, Wanner M, Sommer M (2018. november 10.). „Data on euglyphid testate amoeba densities, corresponding protozoic silicon pools, and selected soil parameters of initial and forested biogeosystems”. Data Brief 21, 1697–1703. o. DOI:10.1016/j.dib.2018.10.164. PMID 30505903. PMC 6249513.
- ↑ Bankov N, Todorov M, Ganeva A (2018. május 22.). „Checklist of Sphagnum-dwelling testate amoebae in Bulgaria”. Biodivers Data J 6, e25295. o. DOI:10.3897/BDJ.6.e25295. PMID 29861653. PMC 5974006.
- ↑ Whittle A, Amesbury MJ, Charman DJ, Hodgson DA, Perren BB, Roberts SJ, Gallego-Sala AV (2018. december 11.). „Salt-Enrichment Impact on Biomass Production in a Natural Population of Peatland Dwelling Arcellinida and Euglyphida (Testate Amoebae)”. Microb Ecol 78 (2), 534–538. o. DOI:10.1007/s00248-018-1296-8. PMID 30535652. PMC 6647189.
- ↑ Chatelain, Auriel P. (2013). „Sphenoderiidae (fam. nov.), a New Clade of Euglyphid Testate Amoebae Characterized by Small, Round Scales Surrounding the Aperture”. Protist 164 (6), 782–792. o. DOI:10.1016/j.protis.2013.08.001. PMID 24152919.
- ↑ Kosakyan, Anush (2016). „Current and future perspectives on the systematics, taxonomy and nomenclature of testate amoebae”. European Journal of Protistology 164 (6), 782–792. o. DOI:10.1016/j.ejop.2016.02.001. PMID 27004416.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Euglyphida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]