Techert Margit
| Techert Margit | |
| Született | 1900. október 17.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1945. március 24. (44 évesen)[1] Héreg |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Magyary Zoltán (1932–1945)[2] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1918–1923) |
| Filozófusi pályafutása | |
XX. század | |
| Iskola/Irányzat | újplatonizmus |
| Érdeklődés | filozófiatörténet |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Techert Margit, Magyary Zoltánné (Budapest, Erzsébetváros, 1900. október 17.[3] – Héreg, 1945. március 24.) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Techert Gyula Ignác államvasúti hivatalnok és Dvoracsek Anna Borbála (1875–1930) gyermekeként született jómódú középosztálybeli családban.[4][5] Középiskolai tanulmányait a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnáziumban végezte,[6] majd 1918 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt. 1925-ben egy fél évig a Louveni Egyetemen, 1926–1927-ben pedig a párizsi Sorbonne-on tanult,[7] később doktori fokozatot is szerzett.[4]
Egyetemi tanulmányait követően könyvtárosként, majd minisztériumi tisztviselőként helyezkedett el.[4]
1924 és 1927 között a budapesti Erzsébet Nőiskola tanárképzőjének franciatanára volt. 1925. január 30-án férjhez ment Fekete Béla járásbíróhoz, akitől öt évvel később elvált.[8] 1932-től Szegeden tanított,[7] ahol 1933–1940 között a Bartók György által vezetett filozófia tanszéken az Arisztotelesz utáni görög filozófia története című tárgy magántanára.[9]
1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán A platonizmus története című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[4][7] A budapesti egyetemen zeneesztétikai előadást tartott, szemináriumokat vezetett.
Férjével, Magyary Zoltánnal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották.
A bevonuló szovjet katonák elhurcoltak néhány asszonyt, majd megígérték, hogy a filozófus asszony Techert Margitért még visszajönnek. Magyary Zoltán ezt nem várta meg: előbb feleségével, majd magával is végzett.
Héregen, az erdészház előtti tisztáson kopjafa őrzi emléküket. A tatai Környei út köztemetőben, közös sírban nyugszanak. Sírhelyüket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[10]
Munkássága
[szerkesztés]Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott,[7] ennek eredményeként jelent meg 1934-ben A hellén újplatonizmus története című műve a Tudományos Akadémia Filozófiai Könyvtárának sorozatában.[11]
Lefordította Plótinosz A szépről és jóról (Budapest, 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Budapest, 1944) című munkáit.[7] – Jelentős tanulmánya: Plotinos és a campaniani "pedagógiai provincia" (Platonopolis) – Magyar Paedagogia XLI. évfolyam, 1932. 5–6. szám, 75–83. o.
Magyarországon harmadik nőként lett egyetemi magántanár. Élénk tudományos közéleti tevékenységet is kifejtett: szervezeteket szervezett, folyóiratokat szerkesztett, sokat publikált.[4] A diplomás nők helyzete Magyarországon című cikke például a Magyar Szemle 1938-as májusi számában jelent meg és az egyetemet végzett nők helyzetét és a nők továbbtanulásának társadalmi hatását vizsgálta.[12]
Számos külföldi tudományos ösztöndíjat is elnyert.[4]
Művei
[szerkesztés]- Iráni vallásos emlékek a plotinosi psyche fogalmában; Egyetemi Ny., Budapest, 1929
- A hellén újplatonizmus története; MTA, Budapest, 1934 (Az Akadémia filozófiai könyvtára)
- Így láttuk mi Németországot. Tíz beszámoló kiváló magyar diplomásnők tollából a német nők munkájáról; szerk. Magyary Zoltánné Techert Margit; s.n., Budapest, 1940 (Magyar Női Szemle könyvtára)
- Magyaryné Techert Margit: Plotinos esztétikája; Minerva Ny., Kolozsvár, 1943 (Esztétikai füzetek)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Techert Margit, Magyary Zoltánné, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15541.htm
- ↑ Marriage record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 14.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3526/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
- ↑ a b c d e f Gyáni Gábor: Társadalmi nemek a munkaerőpiacon a polgári Magyarországon, in. RUBICONline. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1464/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
- ↑ Iskolai értesítők, Budapest – Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, 1910–1917
- ↑ a b c d e Magyar életrajzi lexikon : 1000-1990. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Fekete Bélával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 115/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 14.)
- ↑ Kissné Novák Éva: Nők a magyar tudományban, in. Magyar Tudomány, 2002/3 sz.. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Joó Tibor: A hellén újplatonizmus Magyaryné Techert Margit könyve, in. Nyugat, 1936/1 sz.. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
- ↑ Király Sándor: Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyarországon a két világháború között. (Hozzáférés: 2009. október 23.)[halott link]
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Papp Barbara: A „modern értelmiségi nő”-szerep megjelenési formái dr. Magyary Zoltánné, dr. Techert Margit életében, emlékirat-töredékeiben. In: Láczay Magdolna, szerk.: Nők és férfiak…, avagy a nemek története, (Nyíregyháza, 2003)
|
Ez a filozófusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |