Teatro Regio Ducale
| Teatro Regio Ducale | |
.png) | |
| főhomlokzata | |
| Település | Milánó |
| Megnyitás | 1717 |
| Építész(ek) | Domenico Valmagini |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Teatro Regio Ducale
Pozíció Milánó térképén
| |
 é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 9° 11′ 28″45.463200°N 9.191140°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 9° 11′ 28″45.463200°N 9.191140°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teatro Regio Ducale témájú médiaállományokat. | |
A Teatro Regio Ducale a milánói királyi palota színháza volt 1717-től az 1776-os tűzvészig.
Története
[szerkesztés]Az első Teatro Regio Ducalét 1598-ban építették, hogy megünnepeljék Ausztriai Margit Milánón való átutazását, beváltva III. Fülöp portugál és spanyol király ígéretét.[1][2] A színház 1699-ben lángbaborult, de nem semmisült meg teljesen. Több változtatáson, felújításon esett át, míg végül egy újabb tűzvész 1708-ban elpusztította.[3]
A második Teatro Regio Ducale csak 1717-ben épült az előző Teatro Ducale romjaiból – némi fejlesztéssel – annak a Teatro Ducalének első terve alapján, amely már 1598-ban állt. 1717. december 26-án avatták fel Francesco Gasparini Costantino című operájának előadásával.[4] 1776. február 25-én a Teatro Regio Ducale harmadszor és immár végképp leégett.
Épülete
[szerkesztés]Az első Teatro Regio Ducale a Palazzo Reale belsejében található, három hajóra osztva, és tizenkét nagy márványoszlopot emeltek a színház két oldalán.[5]
A második színház építési munkálatai 1717. április 26-án kezdődtek. Ugyanezen év szeptemberére egy 90 sing hosszú, 46 sing széles és 30 sing magas terület épült fel, amely a színház fő részét képezte. 14 architráv támasztotta alá a tetőt. Ezután megépült a faácsolat, amelyet mindkét oldalon egy-egy nagy oszlop támasztott alá. A középső sávon egy érem elejét és hátulját ábrázolták. Az elején VI. Károly mellszobra volt látható, a túloldalon a hamukupacból felemelkedő főnix képe.[6]
Az elkészült U-alakú belső tér 800 ülőhelyet tartalmazott öt páholyban,[7] a nézőtér és a színpad közötti jelentős magasságkülönbséget pedig egy nagy lépcső hidalta át..[8] Az építész a parmai Giandomenico Barbieri volt.[9] Főleg fából építtette a színházat, ami végül bukását eredményezte.
Előadások és személyiségek
[szerkesztés]Mozart három operát írt a hercegi színház számára 14 és 16 éves kora között: Mitridate, Pontus királya, Ascanio Albában és Lucio Silla. Az Ascanio in Alba című operát Ferdinánd főherceg és Estei Mária Beatrix modenai hercegnő 1771. októberi esküvőjének megünneplésére adták elő. A pár tiszteletére rendezett előadások és ünnepségek a Teatro Regio Ducaléban legalább két hétig tartottak.[10]
Más olyan ismert zeneszerzők is előadták darabjaikat a Regióban, mint Francesco Gasparini, Nicola Porpora, Tomaso Albinoni és még sokan mások.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Barigazzi, 5. oldal
- ↑ Descrizione di Milano, 136. oldal
- ↑ Barigazzi, 6. oldal
- ↑ Laura Saviani, Milano, tal Teatro Ducale alla Scala (olaszul)
- ↑ Descrizione di Milano, 136. oldal
- ↑ Descrizione di Milano, 138. oldal
- ↑ Barigazzi, 6. oldal
- ↑ Rice, 164. oldal
- ↑ Descrizione di Milano, 138. oldal
- ↑ Rice, 25–26. oldal
Irodalom
[szerkesztés]- Latuada, Serviliano: Descrizione di Milano: ornata molti con design a rame delle fabbriche più cospicue, che si trovano in questo territorio di grande città a Milano nella Regio-Ducal Corte; a spese di Giuseppe Cairoli, MDCCXXXVII-MDCCXXXVIII [1737–1738]. ETH Könyvtár, Zürich
- Giuseppe Barigazzi: La Scala Racconta. Riveduta és ampliata a cura di Sivlia Barigazzi és Franco Pulcini kiadása, Milánó, 2010
- Giuseppe Ferrari–Mario Ruffini: Signore Amadeo Wolfgango Mozarte. Da Verona con Mozart: Personaggi, luoghi, accadimenti, Velence, 2007
- John A. Rice: Zeneszerzők a színpadon. Mozart a színpadon, New York, 2009
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Teatro Regio Ducale című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
