Tábori Róbert
| Tábori Róbert | |
 | |
| Született | Tauber Róbert 1855. november 10.[1] Bácsalmás |
| Elhunyt | 1906. május 24. (50 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tutsek Anna (1900–1906) |
| Gyermekei | Tábori Piroska |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (7. parcella, 12. sor, 41. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tábori Róbert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tábori Róbert, született Tauber Róbert[2] (Bácsalmás, 1855. november 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1906. május 24.)[3] magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892–1947) írónő édesapja, Tutsek Anna (1865–1944) férje.
Életpályája
[szerkesztés]Tauber Ármin tanító és Grosz Nina fia. A középiskolát Baján, az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte. A Baja című lapban kezdte meg hírlapírói tevékenységét 1873-ban, majd a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban és számos más vidéki hírlapban folytatta. Munkatársa lett 1876-ban a bécsi Fremdenblattnak, később pedig a Morgenpostnak. 1883-1884 között a Berliner Zeitungnál dolgozott. A Pesti Hírlap valamint a Fővárosi Lapok levelezője volt 1881–1882 között. 1884-ben tért vissza Budapestre, majd júliusban a Pesti Hírlap szerkesztőségének tagja lett. 1887. július 10-étől 1890-ig szerkesztette Temesvárott a Délmagyarországi Közlönyt, utána pedig három éven keresztül Budapesten a Magyar Ifjúságot. Az 1880-as évek végén tárcaírója volt a prágai Politiknak és a berlini Deutsches Heimnak. Utolsó éveiben színházi referense volt a Pesti Naplónak és megalapítása óta helyettes szerkesztőként dolgozott az Új Időknél.
Családja
[szerkesztés]Első felesége Engel Eugénia (Jenny) volt, akit 1882. január 29-én vett nőül Budapesten.[4] 1900-ban, harmincnyolc éves korában elhunyt.[5]
Gyermekei (első feleségétől):
- Tábori Mária Nina (1887–?)
- Tábori Piroska (1892–1947)
- Tábori Ilona (1897–?). Férje Donáth Gyula mérnök volt.
1900. június 16-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Tutsek Anna Emíliával, Tutsek József és Kis Cecília lányával.[6] A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.[6]
Gyermeke (második feleségétől):
- Tábori Jenő Róbert (1905–?)
Művei
[szerkesztés]
- A szobor titka (1885)
- Párbaj (1890)
- Az élet folytatásokban (1890)
- Ildikó (dráma, Temesvár, 1890)
- Temesvári királybíró (1892)
- A nagy játék (1893)
- Korhadt oszlopok (1895)
- A negyvenéves férfiú (1897)
- Óceánia (1898)
- Megfagyott pezsgő (1899)
- A királynő kesztyűi (1901)
- Beszédes Klára (novellák, 1905)
- Fehér keresztek
- Azután
- Kétféle igazság (elbeszélések, Budapest, 1911)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 35444/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 23. oldal 17. sor
- ↑ Gyászjelentése (1906). (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- ↑ Tábori Róbert és Engel Eugénia házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség esketési akv. 30/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Tábori Róbertné Engel Jenny halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 130/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ a b A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 600/1900. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 871–872. o. Online elérés
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
