Tutsek Anna
Megjelenés
Tutsek Anna | |
Élete | |
Születési név | Tutsek Anna Emília |
Született | 1865. március 12. Kolozsvár |
Elhunyt | 1944. december 17. (79 évesen) Budapest |
Házastársa | Tábori Róbert |
Gyermekei | Tábori Piroska |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | ifjúsági regény |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tutsek Anna témájú médiaállományokat. |
Tutsek Anna, teljes nevén Tutsek Anna Emília (asszonyneve: Tábori Róbertné) (Kolozsvár, 1865. március 12. – Budapest, 1944. december 17.) író, Tábori Róbert második felesége, Tábori Piroska író mostohaanyja.
Életpályája
[szerkesztés]Az erdélyi örmény Tucsek /Tucsig család leszármazottja.[1] Tutsek József és Kis Cecília lánya. Hírlapírói pályáját 1894-ben kezdte, a Magyar Leányok című képes hetilapot szerkesztette. Kezdetben novelláskötetekkel jelentkezett, majd ifjúsági regényeket publikált. Elsősorban a konzervatív polgári közönség körében volt népszerű.
1900. június 16-án Budapesten, a VII. kerületben hozzáment Tábori Róberthez, Tauber Ármin és Grosz Nina fiához.[2] A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.[2]
Főbb művei
[szerkesztés]- Elbeszélések és rajzok (Kolozsvár, 1887)
- A fenyvesek közül (elbeszélések, Bp., 1893)
- Viola története (regény, Bp., 1895)
- Szélvész kisasszony (elbeszélések, Bp., 1898)
- Magunkról (elbeszélések, Bp., 1898)
- Rózsák között (Bp., 1899)
- Évike vándorlása (regény, Bp., 1901)
- Lottika és egyéb elbeszélések (elbeszélések, Bp., 1901)
- Örvény és egyéb elbeszélések (elbeszélések, Bp., 1901)
- Apró történetek fiatal leányok számára (Bp., 1904)
- Cilike (regénysorozat, Bp.)
- Cilike rövid ruhában (1904)
- Cilike menyasszony lesz (1909)
- Cilike mátkasága (1912)
- Cilike férjhez megy (1915)
- Cilike mint asszony (1922)
- Cilike bajtársai (1924)
- Mindig lesznek Cilikék (1933)
- Cilike búcsúja (1937)[3]
- Marietta (regény, Bp., 1912)
- Katóka szakácskönyve [PDF] (Bp., 1913)
- Judith (regény, Bp., 1920)
- Régi emlékek (regény, Bp., 1920)
- Hegyek között (regény, Bp., 1920)
- Tündérek szigete (színdarab, Bp., 1921)
- Klárika szerencséje (regény, Bp., 1924)
- Az élet iskolája (regény, Bp., 1924)
- Mese két kis lányról (mesék, Bp., 1926)
- Kis anyám (regény, Bp., 1926)
- Vidám Jankó kalandjai (mesék, Bp., 1927)
- Tréfás mesék (Bp., 1927)
- Nagymama naplója (regény, Bp., 1928)
- Jázminvirág (regény, Bp., 1928)
- Iluska vándorlása (regény, Bp., 1929)
- Évike följegyzései (regénysorozat):
- Évike feljegyzései (regény, Bp., 1925)
- Évike följegyzései: Elvonuló felhők (regény, Bp., 1928)
- Évike följegyzései: Vihar a révben (regény, Bp., 1929)
- Évike feljegyzései: Küzdelmes évek (regény, Bp., 1930)
- Aranyfátyol (regény, Bp., 1930)
- Ágnes története (regény, Bp., 1930)
- Vetés és aratás (regény, Bp., 1931)
- Szerencse gyermeke (regény, Bp., 1932)
- Vidorka (regény, Bp., 1932)
- A negyedik parancsolat (regény, Bp., 1933)
- Mikor a rózsák nyílnak (regény, Bp., 1933)
- Az utolsó Eörssy-lány (regény, Bp., 1934)
- Egy kis ház története (regény, Bp., 1934)
- Az én utam Archiválva 2017. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Bp., 1936)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tutsek család
- ↑ a b A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 600/1900. folyószám alatt.
- ↑ Archivált másolat. [2010. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Mallász Rita: Cilike, a népnevelő. Női szerepmodellek és azok identitásformáló hatása Tutsek Anna Cilike-sorozatában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 218-225. ISBN 978-963-9605-73-2
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Kádár Judit: Pályaeltérítés (Tanulmány. Kalligram, XXII. évf. 2013. január)
- Tutsek Anna az Írónők a hálón (1880-1945) oldalon