Tarquinia
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Tarquinia | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Lazio | ||
| Megye | Viterbo (VT) | ||
| Polgármester | Mauro Mazzola | ||
| Védőszent | Szűz Mária | ||
| Hivatalos ünnep | védőszent-fesztivál (május 8.) | ||
| Irányítószám | 01016 | ||
| Körzethívószám | 0766 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Testvérvárosok | Lista Jaruco | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 942 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 54,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | +132 m | ||
| Terület | 279,50 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 14′ 57″, k. h. 11° 45′ 22″42.249167°N 11.756111°EKoordináták: é. sz. 42° 14′ 57″, k. h. 11° 45′ 22″42.249167°N 11.756111°E | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Viterbo térképén | |||
| Tarquinia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarquinia témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tarquinia olaszországi város, Lazio tartományban. Lakosai száma 16 577 fő (2010. január 1.), területe 279,5 négyzetkilométer.
A mai város a hajdan virágzó etruszk városállam Tarquinii romjaira épült. Az ősi Tarquinii Etruria legrégebbi települése volt, nevét a hős Tarchonról – a 12 önálló etruszk város szövetségének megteremtőjétől – kapta. A város mellett a Tarchino halmon feltárt nekropolisz és a közelben fekvő Cerveteri hatalmas temetővárosai 2004 óta az UNESCO kulturális világörökségének részei.[2]
Fekvése
[szerkesztés]A város Viterbo megyében, a Marta folyó bal partján 132 méteres tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő dombon terül el, Rómától 70 kilométerre északnyugatra, a Tirrén-tenger partján.
Története
[szerkesztés]Az egykori Tarchna története a vaskori Villanova-kultúra idejéig, az i. e. 9. századig nyúlik vissza. A települést az etruszkok alapították.[3] akik kezdetben a mai Toszkána területéről indulva hódították meg a Latium középső vidékét.
A város névadója Tarchon legendás etruszk hős volt, aki a 12 önálló városállamot (ion mintára) szövetségbe fogta, ezt nevezzük Dodecapolisnak. Tarchna, akárcsak Caere, a kereskedelemből, bányászatból és fejlett kézműiparából merítette gazdagságát, ám vallási és politikai befolyása nagyobb volt a szövetség többi városáénál. Fontosságát példázza, hogy a monda szerint innen származik Tagest, a disciplina Etrusca, az etruszk vallás legfontosabb ágának – haruspicium, avagy béljóslás – megalapítója, valamint az hogy a város névadó hősének leszármazottai voltak az ókori Róma (etruszk nevén Ruma) első királyai is: Tarquinius Priscus és Tarquinius Superbus.[4] Tarquinius Superbust i. e. 510-ben a Köztársaság megalapításakor űzték el a rómaiak. A Tarquiniusok uralkodóházának visszaszerzése érdekében kezdett háborúba Tarchna (Tarquinii) és Vei (Veii), majd egész Etruria, ám a hadiszerencse nem pártolta őket. „ …i. e. 505-ben a küméi Arisztodémosz verte szét délen az etruszkok seregét. Néhány évtizeddel később, i. e. 474-ben a szürakuszai Hierón tengeri győzelmet aratott az etruszkok felett a küméi partoknál, és ettől kezdve a szürakuszaiak megakadályozták, hogy az etruszkok tényleges hatalmat gyakoroljanak tengeri birodalmuk, Korzika és Elba felett. Róma és Veü ádáz háborúskodása i. e. 480-ban vette kezdetét, és egészen i. e. 396-ig elhúzódott; néhány évvel később már a gallok pusztították a Pó vidékének etruszk településeit.”[5] I. e. 359–358, majd i. e. 353 és i. e. 351-ben a Róma és Tarchna között kiújúlt határháborúk ismét Róma győzelmével zárultak – 351-ben Tarchna 40 évre békét kért, amit i. e. 308-ban újabb 40 évre kiterjesztett, – s a város behódolt Rómának. Az elkövetkező századokban a további nagy etruszk városok: Cisra (Caere), Velch (Vulci), Vei is fokozatosan Róma hatalma alá kerültek, majd Sulla i. e. 82-ben végleg leigázta az etruszkokat.
Az egykori Tarquinii helyén, attól valamivel északabbra új római város épült Civita néven. A város az 5. században püspöki székhellyé lett, amelyet a 8. században szaracénok dúltak és égettek fel. Ezek után a várost nem építették újjá. Lakói a közeli Cornetóban telepedtek le. Corneto a középkortól – Genova, Pisa és Velence mintájára – mint független, önálló városállam működött, majd a 14. században, elveszítve önállóságát, pápai befolyás alá került.
Az 1872 utáni források Corneto Tarquinia néven említik a várost, amely végül 1934-ben, az olasz fasizmus idején, a hazafias hagyományok újraélesztését célzó kampány során vette fel a Tarquinia nevet.
Tarquinia nevezetességei
[szerkesztés]
_F0163960tris_Palazzo_Vitelleschi,_cavalli_alati_bardati,_scultura_etrusca_ellenistica,_insieme,_Tarquinia.jpg)
- Monterozzi-Nekropolisz – a világörökséghez tartozó ősi etruszk temetőváros: több mint 6000 halomsír, és a bennük látható csodálatos falfestmények
- A város melletti Tarchino halmon feltárt i. e. 4., valamint az i. e. 6. századi etruszk városfal faragott kőtömbökből épített (5 km, illetve egy 8 kilométer hosszú) szakaszai
- A „Királyné Oltára” elnevezésű – i. e. 4. századi etruszk – nagytemplom maradványai
- az Óváros és annak középkori tornyai
- Santa Maria di Castello templom (1121-1208) – a bejárata fölé emelkedő bájos, apró harangtoronnyal,
- az arab és bizánci építészeti hatást tükröző San Giacomo és Santissima Annunziata templomok – 12. század
- a város elegáns rózsaablakokkal díszített 13. századi templomai: San Francesco, San Antonio és San Pancrazio templomok
- Torri Palota – Palazzo dei Torri – 13. század
- a román stílusú, 13. század eleji Városháza – Palazzo dei Priori –, kiemelten a nagy gyűlésterem Sebastian Matta óriási festményeivel
- Szentlélek Kórház – Hospital Santo Spirito – 15. század
- A reneszánsz Vitelleschi Palota (épült 1431-1485) benne a
- Nemzeti Múzeum – Museo Nazionale Tarquinese – gazdag etruszk leletanyaga és
- a Dóm, a város impozáns román-gótikus stílusú katedrálisa, amelyet az 1643-as tűzvész után 1656-ban építettek újjá – különösen szép az eredeti templomból épen maradt kórus és Antonio del Massaro freskói 1509-ből
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ Olaszország - Cerveteri és Tarquinia etruszk temetővárosai; Múlt-kor történelmi portál [1]
- ↑ Művészettörténet 6. rész – Az ókori Róma; Sulinet.hu
- ↑ Buróné Benedekfy Ágnes: Megoldódhat-e az etruszk rejtély?'. [2007. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.)
- ↑ Művészettörténet 6. rész – Az ókori Róma; Sulinet.hu
Források
[szerkesztés]Az angol és német nyelvű Wikipédia azonos című szócikkei, továbbá:
- Olaszország - Cerveteri és Tarquinia etruszk temetővárosai; Múlt-kor történelmi portál [2] (magyar)
- A Pallas nagy lexikona (magyar)
- Döbler, Hannsferdinand: Magie, Mythos, Religion; Kultur- und Sittengeschichte der Welt, Bd. 9., München – Gütersloh , Wien, 1972 (német)
További információk
[szerkesztés]
- Official site of the comune of Tarquinia (angol, olasz)
- Tarquinia (olasz)
- Startlap, Ertuszk lap (magyar, angol, olasz)
- Fotógaléria a városról (kép)
