Ugrás a tartalomhoz

Tapasztó János

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tapasztó János
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványból
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványból
Életrajzi adatok
Született1917. július 18.[1]
Arad
Elhunyt1979. április [2] (61 évesen)
Budapest
Származásmagyar magyar
HázastársaTatay Éva
Gyermekeiifj. Tapasztó János
Tapasztó Gábor
Kuthy Ágnes
Pályafutása
Híres szerepeiMordizom Szirmai Albert: Mézeskalács
Jim; Kocsmáros Jacobi Viktor: Leányvásár
Hamlet atyjának szelleme William Shakespeare: Hamlet
Díjai
További díjakSzocialista kultúráért
(1967; 1975)[3][4]
Tapasztó János IMDb-adatlapja
Sablon • Wikidata • Segítség

Tapasztó János (Arad, 1917. július 18. – Budapest, 1979. április ) magyar színész. bábművész. Az Állami Déryné Színház alapító tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Munkás és paraszt szülők gyermekeként született. Iskoláit Pestszentlőrincen végezte, fogtechnikusi végzettséget szerzett. Az 1930-as években a pestszentlőrinci Állami Lakótelepi Közművelődési Egyesület műsoros estjein szerepelt, mások mellett Komlós Jucival.[5] Gyári munkásként dolgozott a kábelgyárban, a Magyar Film Irodában laboránsként és az Új Hang könyvkiadónál. 1939–1941-ig sorkatona volt, 1944-től Nógrádverőcén a hadikórházban teljesített szolgálatot, Bükkben esett hadifogságba és a székesfehérvári fogolytáborba került. Színi tanulmányokat magánúton folytatott Horváth Árpádnál. Rövid ideig Hlatky László társulatában vidéken játszott, 1945 szeptemberében gyakorlatos színészként tett sikeres vizsgát és kapott színészi oklevelet,[6] majd a Magyar Színháznál volt színész és gazdasági igazgatóhelyettes, illetve az Óbudai Népszínházról Budai Népszínházra átnevezett színháznál volt színészi szerződése. 1947-ben a Négylevelű Csalán nevű politikai kabaré együttes tagja lett és mellette bábozást tanult. 1948-tól rövid ideig a Fűrész Kabaré tagja volt, majd a hazai bábmozgalom egyik elindítójaként olyan neves bábművészeket tanított, mint Havas Gertrúd és Bölöni Kiss István. Leánya, Kuthy Ágnes nyilatkozta az alábbiakat:

„...az édesapám, Tapasztó János volt a magyar bábmozgalom egyik alapítója. A háború után a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének felkérésére kezdett bábtanítással (Mazsola és Tádé megszemélyesítőit is tanította) és bábelőadások létrehozásával foglalkozni. Mivel Magyarországon ennek alig volt hagyománya, követendő mintaként főként a híres orosz bábművész, Obrazcov akkoriban nálunk is látható előadásaira szorítkozott. Hároméves koromban apukám meghalt, de a temérdek általa készített báb megmaradt... ”

32 évesen egyik alapító tagja volt az Állami Faluszínháznak, illetve az 1955-ös névváltoztatást követően az Állami Déryné Színháznak, melynek társulatvezetője is volt. Az itt eltöltött 25 évről 1975-ben így emlékezett:

„Eleinte esztrádműsorral léptünk fel, csak később tértünk át a háromfelvonásos darabokra. A legelső előadásunk helyére pontosan nem emlékszem, csak azt tudom, hogy egy MNDSZ-rendezvény volt, fele részt esztráddal, fele részt filmvetítéssel. Akkoriban a falusi emberek még feljöttek, benéztek a vászon mögé, hogy hol is van az a fránya színész... Akkoriban például a negatív figurákra rákiáltoztak, fenyegették őket — én sok negatív szerepet játszottam —, ma a negatív alakok teljesítményét éppúgy megtapsolják, mint a rokonszenves hősökét. Az igények pedig?! Akkoriban tulajdonképpen minden jó volt. Ma sokkal többet vár a közönség tőlünk, igényesek lettek mindenütt az emberek. Televíziót néznek, rádiót hallgatnak, várakozásuk természetesen magasabb szintű a színházi előadással szemben is. Konkurenciát azonban sem a tévé, sem a rádió nem jelent — legfeljebb egy-egy Angyal-film vagy valami izgalmas nemzetközi foci meccs —, esténként mindig telt házak előtt, három-négyszáz embernek játszunk...”

„A közönség a szélsőséget kedveli: a romantikát, a drámát, vagy a féktelen kedvű vígjátékokat. Amin igazán szívből lehet sírni, nevetni. S ez nemcsak nálunk van így, hanem amerre csak jártam Európában mindenütt... A kisembereket szeretem legjobban a színpadon, s az életben is.”

Szenvedélyes fényképész volt, aki otthonában még fotólaboratóriumot is kialakított, művésztársait és előadások jeleneteit is fotózta, melyek közül néhány meg is jelent. Fia, ifj. Tapasztó János gyermekszereplőként lépett színpadra a Déryné Színház előadásain. Leánya: Kuthy Ágnes bábrendező lett.

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]
Tapasztó János portréja az Állami Déryné Színház Galambos korsó című kiadványában

Filmes és televíziós szerepeiből

[szerkesztés]
  • A fal ereje a védők lelkében van... (1968).... Szőlősgazda

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tapasztó_János&oldid=27449288”